Veszteségelhatárolás a negatív adóalapból


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nehéz kiigazodni az elhatárolások elszámolási szabályai, átmeneti rendelkezései között, sok a hibalehetőség. Cikkünkben példákat villantunk föl, miféle kivételek lehetségesek a főszabály alól.


A 2015. január 1-je utáni adóévek negatív társasági adóalapjait – amennyiben azok az előírt feltételeknek megfelelnek, – a Tao. törvény 17.§. (1) bekezdése értelmében maximum a keletkezésüket követő 5 adóévben lehet felhasználni, vagyis leírni.

A kisvállalkozások évente külön-külön nyilvántartást vezetnek az elhatárolható veszteségükről, amely tartalmazza az adott évi törvényben foglalt szabályozást is az elhatárolt veszteség leírására vonatkozóan. Az eljárás oka, hogy a veszteség felhasználásának szabályait évente változtatják, szigorítják, ezért lassan képtelenség kiigazodni az előző évek elhatárolásainak elszámolási szabályai, átmeneti rendelkezései között.

2015-től hoztak egy általános szabályt a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-ának (6) bekezdésében, mely szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

Van azonban egy főszabály a 17.§. (2) bekezdésében, melynek értelmében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Mindkét előírás félrevezető lehet és hibát generálhat, mert sok a kivétel.

A Tao. tv. 17. § (2) bekezdésében, továbbá a 17. § (8)-(9) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a következő elhatárolásoknál:

– a 2000. december 31-ig,

– a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében

keletkezett, s az adóalapnál még el nem számolt elhatárolt veszteségre, (Ezekben az esetekben a 2000. december 3l-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.),

– a 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, s az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

Az 1991. évi LXXXVI. törvény 6. §-ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapjára a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.

A törvény 29/F.§-ának (2) bekezdése értelmében a 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség, a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

Mindezeket példákként kell értékelni, amelyekkel azt kívántam érzékeltetni, hogy mindenkinek a saját esetére vonatkozóan kell kikeresni a törvényből a rá vonatkozó szabályokat, mert nem lehet minden szempontot leírni, és még nem is beszéltünk az átalakuló, jogutód, mezőgazdasági, stb. cégek veszteségelhatárolásáról.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Például a jogutód társaság az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Amennyiben a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, akkor nem kell a fenti rendelkezést alkalmazni, azonban a leírható veszteség mértékénél az 50 százalékos korlátra is figyelemmel kell lenni.

(A szabályt csak a 2015-től keletkezett veszteségre kell alkalmazni és a törvény 17.§. 8/a. bekezdésében találják meg.)

Az adóévi negatív adóalap összege abban az esetben is elhatárolható és érvényesíthető a következő adóévekben, ha a negatív adóalap adóévében az adó megfizetésére a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai alapján kerül sor.

Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.