Veszteségelhatárolás a negatív adóalapból
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nehéz kiigazodni az elhatárolások elszámolási szabályai, átmeneti rendelkezései között, sok a hibalehetőség. Cikkünkben példákat villantunk föl, miféle kivételek lehetségesek a főszabály alól.
A 2015. január 1-je utáni adóévek negatív társasági adóalapjait – amennyiben azok az előírt feltételeknek megfelelnek, – a Tao. törvény 17.§. (1) bekezdése értelmében maximum a keletkezésüket követő 5 adóévben lehet felhasználni, vagyis leírni.
A kisvállalkozások évente külön-külön nyilvántartást vezetnek az elhatárolható veszteségükről, amely tartalmazza az adott évi törvényben foglalt szabályozást is az elhatárolt veszteség leírására vonatkozóan. Az eljárás oka, hogy a veszteség felhasználásának szabályait évente változtatják, szigorítják, ezért lassan képtelenség kiigazodni az előző évek elhatárolásainak elszámolási szabályai, átmeneti rendelkezései között.
2015-től hoztak egy általános szabályt a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-ának (6) bekezdésében, mely szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Van azonban egy főszabály a 17.§. (2) bekezdésében, melynek értelmében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Mindkét előírás félrevezető lehet és hibát generálhat, mert sok a kivétel.
A Tao. tv. 17. § (2) bekezdésében, továbbá a 17. § (8)-(9) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a következő elhatárolásoknál:
– a 2000. december 31-ig,
– a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében
keletkezett, s az adóalapnál még el nem számolt elhatárolt veszteségre, (Ezekben az esetekben a 2000. december 3l-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.),
– a 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, s az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
Az 1991. évi LXXXVI. törvény 6. §-ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapjára a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.
A törvény 29/F.§-ának (2) bekezdése értelmében a 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség, a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
Mindezeket példákként kell értékelni, amelyekkel azt kívántam érzékeltetni, hogy mindenkinek a saját esetére vonatkozóan kell kikeresni a törvényből a rá vonatkozó szabályokat, mert nem lehet minden szempontot leírni, és még nem is beszéltünk az átalakuló, jogutód, mezőgazdasági, stb. cégek veszteségelhatárolásáról.
Például a jogutód társaság az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.
Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Amennyiben a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, akkor nem kell a fenti rendelkezést alkalmazni, azonban a leírható veszteség mértékénél az 50 százalékos korlátra is figyelemmel kell lenni.
(A szabályt csak a 2015-től keletkezett veszteségre kell alkalmazni és a törvény 17.§. 8/a. bekezdésében találják meg.)
Az adóévi negatív adóalap összege abban az esetben is elhatárolható és érvényesíthető a következő adóévekben, ha a negatív adóalap adóévében az adó megfizetésére a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai alapján kerül sor.
Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
