1462 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a harmadik negyedévben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadik negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, amely 1711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest; a háztartások kötelezettségeinek szintje 249,7 milliárd forinttal nőtt a negyedévben, így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt – derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyek pénteken jelentek meg az MNB honlapján.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2022 harmadik negyedévében a negyedéves GDP 4,8 százalékát tette ki, 815 milliárd forintot. A háztartások nettó finanszírozási igénye ebben az időszakban a negyedéves GDP 0,6 százalékát tette ki (98 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2022 harmadik negyedévének végén a GDP 129,8 százalékát, a kötelezettségei a GDP 22,3 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 107,5 százalékát érte el.

Az MNB adatai szerint a háztartások pénzügyi eszközei közül a harmadik negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben nőttek a befektetési jegyek, jelentősen nőttek a devizabetétek, a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek, a részvények és egyéb részesedések, ugyanakkor számottevően csökkentek a forintbetétek, a hosszú lejáratú állampapírok és az egyéb követelések.

A háztartások kötelezettségeit tekintve tranzakcióból adódóan jelentősen bővültek a hosszú lejáratú, forint fogyasztási és ingatlanhitelek, és kisebb mértékben az egyéb kötelezettségek, az állomány 14 076 milliárd forintra nőtt a jelentés szerint. A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 2 milliárd forinttal csökkent, a látra szóló betétek állománya hosszú idő után ismét 39 milliárd forinttal csökkent, eközben 92 milliárddal emelkedett a lekötött betétek állománya.

A jelentés szerint az eddigi negyedévektől eltérően látványosan, 644 milliárd forinttal esett a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 253 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Az inflációs környezet miatt változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket újabb 32 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 487 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 24 milliárd forintnyi állományt tettek.

Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát: tőzsdei részvényeknél a globális korrekcióval összhangban 21 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek viszont 136 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 55 milliárdos mínuszt mutatott.

(MTI)

---