155 milliárd forinttal nőtt a lakáshitel-állomány az első félévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakossági lakáshitelek állománya a GDP 8,1 százalékát tette ki, elérte a 3787 milliárd forintot, ami 4,3 százalékos, 155 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számára az év első hat hónapjáról a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 18 bank, 3 jelzáloghitel-intézet és 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat: a teljes lakáshitel-állományból 2203 milliárd forintot a bankok, 1098 milliárd forintot a jelzáloghitel-intézetek, 486 milliárd forintot pedig a lakás-takarékpénztárak folyósítottak az ügyfeleknek.

1703 milliárdra kértek halasztást

Kiemelték, a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében 2020 márciusában bevezették a törlesztési moratóriumot. Ezt a lehetőséget márciustól június végéig a lakáshitelek 43 százalékánál vették igénybe, az érintett hitelek összege 1703 milliárd forint volt, amelynek legnagyobb részét, 47 százalékát a bankoknál igényelték.

Az első fél évben 42 ezer lakáshitelt hagytak jóvá, 435 milliárd forint értékben, így éves összevetésben az engedélyezett hitelek száma 16 százalékkal, összegük 5,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük csaknem 90 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 27 százalékkal, összegük 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2019 első fél évéhez képest 9 millióról 10,6 millió forintra emelkedett.

Ezáltal jelentős eltolódott az állami támogatású hitelek aránya: míg 2019 első fél évében a támogatott hitelek számának aránya 8 százalék volt, addig 2020 első fél évére ez elérte a 20 százalékot, értékét tekintve pedig 9 százalékról, 18 százalékra nőtt.

2016 januártól 2020. júniusig a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt, amelyből a legnagyobb részt, 130,7 milliárd forintot használt lakás vásárlására vették igénybe.

Idén az első fél évben az igénybe vett családi otthonteremtési támogatások összege elérte a 46,2 milliárd forintot, amelynek 56 százalékát használt, közel háromtizedét új lakások építésére vagy vásárlására fordították.

Kevesebb a probléma

Az év első hat hónapjában több mint 49 ezer lakáshitelt folyósítottak, 422 milliárd forint értékben. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 11 százalékkal csökkent, összegük 5,3 százalékkal nőtt 2019 első fél évéhez mérten.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 18 százalékkal kisebb, összegük viszont több mint 15 százalékkal nagyobb lett. Erre a célra átlagosan 13,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál közel 4 millió forinttal többet.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt: a 2015-ben mért 86 százalékot követően idén az első fél évben arányuk már meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő hitelek száma 2020 közepére az előző év azonos időszakában mért 21 ezerről 18 ezerre csökkent – olvasható a KSH honlapján.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Egyszerűsödhet az ESG szabályozás

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Prohuman: egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát nem az, hogy a robotok elveszik az állásunkat, hanem hogy nincs elég elérhető és képzett munkatárs, hogy betöltse azokat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Az ország vezető HR-szolgáltatójának első embere szerint az AI szerepe nőni fog, de ez pozitív hatással lesz a munka világára, sőt, gyorsíthatja a HR emberközpontúbbá válását. A legtöbb magyar vállalkozásnak továbbra is a megfelelő munkatársak megtalálása és megőrzése jelenti a legnagyobb kihívást, és bár a konjunktúra és dekonjunktúra hullámai átmenetileg növelhetik vagy csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet, ez a kihívás várhatóan hosszú távon is velünk marad. És nem csak Magyarországon – a demográfiai változások miatt világszerte ez lesz a helyzet.

2024. december 2.

Digitális fizetési megoldások alakítják a vásárlók döntéseit

A digitális fizetési megoldások rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg azt, hogy miként kezeljük a pénzügyeinket. Már nem csak a készpénzt felváltó bankkártya típusok, hanem a mobilfizetés, az azonnali utalások és az új generációs BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldások színesítik a palettát. Vásárlások, előfizetések, számlák, hitelek – mit hogyan fizetünk? Megjelent a PwC Magyarország Digitális Pénzügyi Körkép kutatása a fizetés-technológiai piac jelenéről és jövőjéről.