171 milliárddal nőhet a költségvetési hiány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát azok a módosítások, amelyeket az idei büdzséről szóló törvényhez nyújtott be a kormány, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor vélhetően nem veszélyeztetik a módosítások. A pedagógus béremelés, a takarékszövetkezeti rendszer átalakításának, az E.ON gázüzletágának megvásárlásának és az e-útdíj-rendszer bevezetésének többletköltségeit fedezné a módosítás.


 Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik.

 A kormány kiemeli, hogy a törvényjavaslatban szereplő változások az uniós módszertan szerinti államháztartási egyenleget és az államadósság csökkentésének követelményét nem érintik. A pénzforgalmi hiány két javasolt módosítás miatt ugyan 171 milliárd forinttal nő, ám ezen tételek – az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelések – az uniós módszertan szerint vélhetően nem befolyásolják az egyenleget, mivel úgynevezett piaci műveletnek minősülnek – olvasható az indoklásban.

Nem indokolt a fennmaradt önkormányzati adósságállomány olyan további állami átvállalása, amely eltérő finanszírozási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között – olvasható a dokumentumban. A törvényjavaslat ennek megfelelően hatályon kívül helyezné a 2013. évi költségvetési törvény azon rendelkezéseit, melyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően a részleges átvállalással érintett települési önkormányzatoknál maradt, az adósságkonszolidációba bevonható adósságelemeket a hitelezők felkínálják átvállalásra az államnak.

 Az általános indoklás szerint a törvénymódosítás mintegy 160 ezer pedagógusnak 32,5 milliárd forintot javasol beépíteni a köznevelési ágazatba a szeptembertől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.

A módosítások között szerepel az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is. Az általános indoklás szerint az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. által kibocsátott részvények megvásárlásához az MVM Magyar Villamosművek Zrt. erre a célra rendelkezésére álló forrásai mellett 71 milliárd forint költségvetési fedezet biztosítása szükséges.

A kormánynak a szövetkezeti hitelintézeti szektor egészének stratégiai átalakítására vonatkozó koncepció megvalósítására legalább 100 milliárd forintos fedezetet kell biztosítania az Integrációs Szervezet számára. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerint az Integrációs Szervezetnek a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (mint a szervezet tagja) bocsátja rendelkezésre a törvény szerint megállapítandó összeget. Az MFB Zrt. tőkeemelése e rendelkezések végrehajtását, így áttételesen a hitelezési tevékenység és ezáltal a gazdasági növekedés élénkítését szolgálja.

A kormány szerint meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap és az államháztartás központi bevételei között átcsoportosítást lehessen végrehajtani. Az általános indoklás szerint a 2013-ban bevezetett új kisvállalati adók esetében a tervezés során azzal a technikai feltételezéssel számolt a költségvetés, hogy minden vállalkozás a számára legkedvezőbb adózási formát választja, de mivel ez nem így történt, elmaradás várható az új adónemekből származó bevételekben (kisadózók tételes adója, kisvállalati adó), ugyanakkor több bevétel várható az új adónemek által kiváltott adók esetében.

A módosításban a kormány javaslatot tesz arra is, hogy elő kell teremteni az e-útdíj rendszerhez kapcsolódó többletköltségeket.

Változna a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. finanszírozása is: a kormány a kormányzati rendkívüli intézkedések előirányzatának terhére 600 millió forinttal megnövelné a filmalap feladatainak ellátására vonatkozó előirányzatot, ezenkívül a javaslat szerint emelkedne a kiállítási garanciavállalás kerete is.

 A javaslat 11 milliárd forint többletforrást biztosít a felsőoktatás 2013. évi működéséhez, megemelve a kormány márciusi intézkedése alapján 2 milliárd forinttal létrehozott, majd további 1 milliárd forinttal növelt, a felsőoktatási intézmények strukturális átalakítását elősegítő Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap előirányzatát.

A kabinet 20 milliárd forinttal emelné meg az EU Önerő Alap 30 milliárd forintos támogatási keretét, kiemelten a derogációs kötelezettséggel érintett ivóvízminőség-javító, szennyvíz- és hulladékkezelési projektek sikeres befejezése, valamint a 2007-2013 programozási időszak uniós fejlesztési támogatásainak mielőbbi maradéktalan felhasználása érdekében.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Mit mutat a 0,8%-os első negyedéves GDP növekedés a cégtrendben

Az idei év első negyedévében továbbra is tapasztalhatók a gazdaság gyengélkedésére utaló jelek a cégtrendben. A cégvilágot elsődlegesen jelenleg a cégalapítási kedv visszaesése jellemzi, kivéve a feldolgozóipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektort. Emellett megfigyelhető a cégbírósági eljárások számának mérséklődése. Az építőipar ugyanakkor továbbra is magas aktivitási szinten működik.

2024. május 8.

Bővült a forgalma és javult az eredménye a Vajda-Papírnak 2023-ban

ekord nagyságú profitot ért el, mind abszolút értékben, mind az árbevételhez viszonyítva Magyarország vezető higiéniai papírgyártója, a Vajda-Papír 2023-ban, így a várakozásoknak megfelelően kiemelkedő eredménnyel, forgalombővüléssel és jelentős eredményjavulással zárta a tavalyi évet. Vajda Attila, a cégcsoport alapító-ügyvezetője a szerint a kedvező eredmények mögött az energia árak mérséklődése, a termelékenységük javulása, valamint a cég energiaszükségletét csökkentő beruházások, az innovációk és az ennek köszönhetően a növekvő hatékonyság áll. Vajda Attila 2024-ben is forgalomnövekedésre és a jövedelmezőség további javulására számít, de a cégcsoportnak újabb kihívásokkal kell szembenéznie, ugyanis a 2023. második felétől a cellulóz árak lassú növekedésnek indultak, ami 2024 első negyedévében is folytatódott. 2024 első negyedéves eredményei hasonlóan alakultak, mint 2023 negyedik negyedévében, folytatva a pozitív trendet. A vállalatvezető beszámolt arról is, hogy a korábban lelassított beruházások felpöröghetnek, 2024-ben a cég külpiaci pozícióinak erősítését és újabb kapacitásnövelő beruházást terveznek, tovább javítva a cégcsoport közép- és hosszútávú kilátásait.

2024. május 8.

Márciusban 10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés

2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).