2022-ben átlagosan 13 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022 negyedik negyedévében 1630 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1441 forinthoz képest.

2022 negyedik negyedévében 1630 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1441 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban is csupán mérsékelten változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 negyedik negyedévéhez képest 9,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, ez az érték egy viszonylag szűk, 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki ebből a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár 2100 forint felett alakul.

„Érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben szereplő béradatok csupán az alapbérek változásait követik. Mivel 2022 második felében (a megugró inflációs időszak kezdetétől) a cégek év közben szívesebben alkalmaztak mozgóbér-elemeket (különféle pótlékok és egyszeri juttatások formájában), a fizikai dolgozók átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb növekedést is elérhetett – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója, hozzátéve: – Az azonban kijelenthető, hogy tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésünk szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2022 negyedik negyedévében átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudják kompenzálni az inflációt, ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, 2023 első negyedévében már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedésnek lehetünk tanúi ebben a szegmensben is – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenleg éppen tetőző infláció mértékét meghaladó béremelést a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várhatjuk a következő hónapokban, amelyeknek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta. Reálbérnövekedés emellett azoknál a cégeknél valószínűsíthető, amelyeknek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik, mert esetükben a többletkiadást mérsékeli a forintgyengülés miatt elkönyvelhető árfolyam-nyereség.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 8,2 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: a munkatársak megszerzéséért versenyben álló SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt, ám az átlagos belépési forgalom mértéke is 4,3 százalék fölé került, vagyis ezek a cégek gyakran egymástól csábítottak át munkatársakat ebben az időszakban.

Forrás: Moore Hungary sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. február 20.

A mamahotel kényelme, avagy hány fiatal hagyná ott a szülői házat?

A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.

2024. február 20.

Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak

Nagy port kavart az Electrolux tévedése csütörtökön: a 160 ezer forintos alapárhoz képest szinte fillérekért árult egy beépített sütőt. A cég gyorsan reagált az eseményekre, bocsánatot kért, és levásárolható kupont adott az érintetteknek. Ugyanakkor az 1800 forintért rendelt sütőt senki sem kapja meg. Ügyvédet kérdezett az Index arról, mennyire járt el megfelelően a cég.