50 milliárdos turisztikai válságalapot sürget a BKIK Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A drámai helyzetbe került turisztikai vállalkozások megmentésére szánt összeget a nagyobbrészt főváros és a kerületek adnák össze, míg a tizedét a kormány állná – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatából.

Az szervezet szerint az alap nagyobbik részét a főváros és a budapesti kerületek adnák össze 45-45 százalékban. A kormányzat a maradék 5 milliárd forinttal, továbbá adóelengedéssel és kedvezményes beruházási hitellel járulhatna hozzá a kezdeményezéshez. A BKIK 75 millió forinttal, költségvetési főösszeg arányosan beszállna az alapba. A kamara javaslatcsomagja bértámogatást, kiadáscsökkentést, fogyasztásösztönzést, felújítási támogatást és átképzéseket is tartalmaz – derül ki a BKIK közleményéből.

A budapesti turisztikai vállalkozásokat az ország más részeinél lényegesen jobban sújtja, sok esetben már végzetesen érinti a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet. „Ha nem fogunk össze, rövidesen több tízezer munkavállaló elbocsátására és tömeges üzletbezárásokra kerülhet sor” – idézi Nagy Eleket, a BKIK elnökét a közlemény.

A BKIK konkrét intézkedéseket, összegeket és költségelosztást is tartalmazó válságkezelési alapjával már rövid-középtávon megállítható a fővárosi turizmus, és az azt kiszolgáló gazdasági infrastruktúra teljes összeomlása.

A BKIK javaslata szerint a legnagyobb, mintegy 30 milliárd forint forrást az ideiglenesen válságba jutott vállalkozások bértámogatására kell fordítani az alapból. Hat hónapon keresztül 50 ezer budapesti turisztikai munkavállalónak havi 100 ezer forint bértámogatást kell nyújtani. Ennek kiegészítésére a kormány tegye lehetővé, hogy további 100 ezer forintot havonta köztehermentesen, bérként kapjanak meg az érintett alkalmazottak, a TB jogviszonyukat pedig az állam fedezze.

Az önkormányzati költségcsökkentő intézkedések részeként átmeneti bérleti díjcsökkentést, indokolt esetben akár elengedést tartanak szükségesnek a fővárosi tulajdonú ingatlanok esetében, ahogy a közterület-használati díjak mérséklését, vagy elengedését is.

A távolságtartási és higiéniás szabályok betartásának segítésére 4 milliárd forintot fordítanának az alapból. A fogyasztásnövekedést 10 milliárd forintból támogatnák, a budapestieknek például utalványok osztásával.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.