50 milliárdos turisztikai válságalapot sürget a BKIK Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A drámai helyzetbe került turisztikai vállalkozások megmentésére szánt összeget a nagyobbrészt főváros és a kerületek adnák össze, míg a tizedét a kormány állná – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatából.

Az szervezet szerint az alap nagyobbik részét a főváros és a budapesti kerületek adnák össze 45-45 százalékban. A kormányzat a maradék 5 milliárd forinttal, továbbá adóelengedéssel és kedvezményes beruházási hitellel járulhatna hozzá a kezdeményezéshez. A BKIK 75 millió forinttal, költségvetési főösszeg arányosan beszállna az alapba. A kamara javaslatcsomagja bértámogatást, kiadáscsökkentést, fogyasztásösztönzést, felújítási támogatást és átképzéseket is tartalmaz – derül ki a BKIK közleményéből.

A budapesti turisztikai vállalkozásokat az ország más részeinél lényegesen jobban sújtja, sok esetben már végzetesen érinti a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet. „Ha nem fogunk össze, rövidesen több tízezer munkavállaló elbocsátására és tömeges üzletbezárásokra kerülhet sor” – idézi Nagy Eleket, a BKIK elnökét a közlemény.

A BKIK konkrét intézkedéseket, összegeket és költségelosztást is tartalmazó válságkezelési alapjával már rövid-középtávon megállítható a fővárosi turizmus, és az azt kiszolgáló gazdasági infrastruktúra teljes összeomlása.

A BKIK javaslata szerint a legnagyobb, mintegy 30 milliárd forint forrást az ideiglenesen válságba jutott vállalkozások bértámogatására kell fordítani az alapból. Hat hónapon keresztül 50 ezer budapesti turisztikai munkavállalónak havi 100 ezer forint bértámogatást kell nyújtani. Ennek kiegészítésére a kormány tegye lehetővé, hogy további 100 ezer forintot havonta köztehermentesen, bérként kapjanak meg az érintett alkalmazottak, a TB jogviszonyukat pedig az állam fedezze.

Az önkormányzati költségcsökkentő intézkedések részeként átmeneti bérleti díjcsökkentést, indokolt esetben akár elengedést tartanak szükségesnek a fővárosi tulajdonú ingatlanok esetében, ahogy a közterület-használati díjak mérséklését, vagy elengedését is.

A távolságtartási és higiéniás szabályok betartásának segítésére 4 milliárd forintot fordítanának az alapból. A fogyasztásnövekedést 10 milliárd forintból támogatnák, a budapestieknek például utalványok osztásával.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. december 7.

Átrendeződés az ingatlanpiacon: felértékelődtek a korszerű irodák

Megtörtént a fordulat, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a bérlők egyre inkább az alacsony üzemeltetési költségű, korszerű irodákat keresik, és ezt szem előtt tartva akár magasabb bérleti díjat is hajlandóak fizetni. A kereslet átrendeződése azoknak a property- és facility management cégeknek is kedvez, amelyek korszerű megoldásokkal, erős szakértői csapattal képesek magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítani ügyfeleiknek. A siker egyik kulcsa a hatékony energiagazdálkodás.

2023. december 7.

Nem álmodnak elég nagyot a magyar vállalkozók

A hazai kkv-tulajdonosok mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi céget építeni, de a nagyvállalattá növekedés is csupán 5 százalékuk céljai között szerepel. A magyar vállalkozók több mint kétharmada nem tűz ki ambiciózus üzleti célokat maga elé. Mindez aggodalomra adhat okot, mert nagy ambíciók nélkül kevesebb lesz a hazai nagyvállalkozás, és ha kevesebb a nagyvállalkozás, kevésbé erős a gazdaság – állapítja meg a Szemléletváltó vállalkozói szemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatása.

2023. december 7.

Jelentősen emelkedtek a telekpiaci árak, eközben eltűntek a vevők

Budapest az országos árrekorder a családi ház építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterárában, ugyanakkor vidéken a fővárosinál nagyságrendekkel olcsóbb árakat mutatott ki az Otthon Centrum országos felmérése. Eközben az egy évvel ezelőtti vevőszám majdnem a felére csökkent.