80 ezer forint az átlaglakbér

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2019. június 28.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Lényegesen jobban jöhetünk ki, ha ismeretségi körön keresztül bérelünk lakást, mint ha ingatlanportálok hirdetései révén kerülünk kapcsolatba a kiadóval – derül ki a KSH friss lakbérfelméréséből. Az állomány bő egyharmada lakótelepi épületekben található. Az InfoTandem infografikája.

Leginkább a nagyvárosokban bérelnek lakást Magyarországon: az összes bérlemény 39 százaléka Budapesten, további 30 százaléka pedig a megyeszékhelyeken található. Erre a célra jellemzően a kisebb lakások jönnek szóba; az átlagos nagyság 56 négyzetméter, ami csupán kétharmada a valamennyi lakott lakás esetében mért átlagos alapterületnek. A bérelt magánlakások több mint fele (56 százaléka) kétszobás, s minőségük általában gyengébb az adott településkategóriára jellemzőnél.

Mindez a KSH 2018 novemberében lezajlott, az ország egészét lefedő lakbérfelméréséből derült ki. A projekt során egy olyan mintán dolgoztak, amely több mint félezer település mintegy 15 ezer címét tartalmazta. A magánbérleti szektor aktuális méretét illetően új becslés nem született, de a 2016-os mikrocenzus alapján 275 ezer lakásra tehető az állomány. Bő egyharmaduk lakótelepi épületben, további mintegy egynegyedük pedig városi bérházban található.

A lakások közel kétharmadát részben vagy egészben bebútorozva adták ki. A bérlők többsége, 57 százaléka családjával vagy partnerével él a lakásban. Egyharmadukban egyedül lakik, aki kivette, a fennmaradó 11 százalékon pedig olyanok osztoznak, akik barátjukkal, kollégájukkal, diáktársukkal laknak együtt. A megkérdezettek 28 százaléka (a fővárosban 37 százaléka) munkavállalás miatt lakik bérlakásban. Családi okok (jellemzően válás, szétköltözés) miatt 15 százalék, tanulmányok miatt 13 százalék választotta ezt a megoldást. A szülőktől való elköltözést, önállósodást 12 százalék jelölte meg elsődleges motivációként. Többen jelezték, hogy devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, de egy olyan kör is kirajzolódik, akik számára a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a munkapiaci mobilitást szolgálja. Minden tizedik bérelt lakásban külföldiek laknak; 40 százalékuk esetében az itteni tanulmányok, további 31 százalékuknál a magyarországi munka áll a háttérben.

A régi módszer, hogy valaki újsághirdetésben, netán falragaszon találja meg új bérelt otthonát („Egy hirdetés kéne egy ház falán…” – énekelte még Cseh Tamás a hetvenes évek végén) mára kiment a divatból, az ilyen úton nyélbe ütött bérletek súlya immár az 5 százalékot sem éri el. Nagyon is fontos viszont az online hirdetés: a bérlők második legnépesebb csoportja, 31 százaléka ingatlanos portálokon bukkant rá bérletére (további egytizedük egyéb netes felületeken, hirdetési vagy közösségi oldalakon vette fel a kapcsolatot a tulajdonossal). E portálok jelentőségét tovább erősíti, hogy az összes bérlő 60 százaléka minimum tájékozódásképpen felkereste őket. Mindazonáltal a legfontosabb mégis a személyes kapcsolat, s a mögötte meghúzódó bizalom: a bérlők csaknem fele, 48 százaléka rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a kivett lakás tulajdonosával.

A KSH friss lakbérfelmérésének egyik fontos eredménye szerint az, hogy milyen úton jutunk el a lakáskiadóig, a bérleti díjat is érdemben meghatározza. Az átlagos lakbér országosan 80 ezer forintra rúgott a felmérés idején. Ezen belül az ingatlanportálokon keresztül létrejött bérletek havi díja átlagban 106 ezer forintot tett ki, míg az ismeretségi körben, illetve egyéb módon kiadott lakásoké 68 ezret, azaz előbbinek kevesebb mint kétharmadát. E komoly eltérés mögött több ok is meghúzódik (attól kezdve, hogy a nagyobb településeken – ahol az ingatlanportálok szerepe meghatározóbb – magasabb a lakbérszint, egészen addig, hogy az ezen oldalakon keresztül kötött szerződések rendszerint rövidebb időtartamúak), ám a leglényegesebb körülmény alighanem mégiscsak a bizalom. Jelesül az, hogy a személyes kapcsolat mérsékli a lakáskiadás kockázatát.

Az átlagok körül természetesen nagyon a szórás. A budapesti bérleti díjak például – 115 ezer forintos szintjükkel – az országos nívó másfélszerese közelében vannak. És persze nem mindegy az sem, hogy a fővároson belül hol szeretnénk lakást kivenni. A budai hegyvidéki kerületben 146 ezer forintig szökik fel az átlagár, míg mondjuk a pesti külső kerületekben 83 ezer forint a jellemző. Megyeszékhelyen 69 ezerre, az egyéb településeken pedig már csak 47 ezerre jön ki az átlag. Árnyalja a képet, ha nem a havi bérleti díjat, hanem az egy négyzetméterre jutó tarifát vizsgáljuk. Így már (a viszonylag kisebb lakásméretek miatt) Pest belső kerületei végeznek az élen, 2489 forintos fajlagos lakbérrel; a fővárosi átlag 2228, az országos 1541 forint e tekintetben.


Kapcsolódó cikkek:


A GVH engedélyezte az eMAG és az Extreme Digital egyesülését
2019. október 17.

Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eMAG.hu online áruházat működtető Dante International Kft. és az edigital.hu online áruházat, valamint országszerte 16 boltot üzemeltető Extreme Digital Zrt. egyesülését - közölte a GVH csütörtökön.

Brexit: megszületett a megállapodás a rendezett brit kiválásról
2019. október 17.

Brexit: megszületett a megállapodás a rendezett brit kiválásról

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről - jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön a Twitteren.

Együttműködéssel csökkenhet a GVH-bírság
2019. október 17.

Együttműködéssel jelentősen mérsékelhetik a cégek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírságokat – hangzott el a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közös konferenciáján.

Lassult az építőipar növekedése
2019. október 16.

Augusztusban az építőipari termelés 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor 24,7 százalékos volt a növekedés.