8,3 százalékkal esett vissza az ipari termelés volumene, az építőipari termelésé 3,2 százalékkal csökkent


2023 áprilisában az ipari termelés volumene 8,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal mérséklődött – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az építőipari termelés volumene 3,2 százalékkal csökkent áprilisban éves és 2,6 százalékkal havi összehasonlításban. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal, a márciusihoz képest – a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján – 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2023 áprilisában – közölte a KSH.

A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. márciusinál 2,5 százalékkal kisebb volt. Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 20, a feldolgozóiparé 15,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,3, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 7,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 13,9 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39 százalékkal nagyobb, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 0,8 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,3, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 3,5, a pékáru, tésztafélék gyártásában 0,7 százalékkal. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 4,8 és 39 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 24, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 17,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában is, ahol áprilisban 17,4 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltak.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is nagymértékben, 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,4 százalékkal). A többi régióban 5,2 és 13,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal kisebb volt a 2022. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 16,9, az új exportrendelések 8,5 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 59 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,0, a 41 százalékot képviselő hazai értékesítésé 16,3 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipar 13 alága közül 9-ben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többi négyben 4,2 és 28 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 15,3 százalékkal bővült.

Az építőipari termelés volumene 3,2 százalékkal csökkent áprilisban éves és 2,6 százalékkal havi összehasonlításban

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal, a márciusihoz képest – a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján – 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2023 áprilisában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,4, az egyéb építményeké 1,3 százalékkal csökkent áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésének termelése 4,9 százalékkal csökkent. Az egyéb építmények építésében 1,3 százalékkal nagyobb, a speciális szaképítésben 4,4 százalékkal kisebb volt a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 37,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 42,3 százalékkal visszaesett a 2022. áprilisi bázishoz képest.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 27,5, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,3, az egyéb építményekre vonatkozóké 41,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. 2023 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 7,7 százalékkal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.