883 ezer lakást újíthatnak fel idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast közös januári felméréséből.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén januárban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

A közlemény szerint ez a szám az előző negyedévhez képest 61 ezerrel, az egy évvel korábbinál 245 ezerrel magasabb.

Hamarosan lejárnak a határidők

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában ugyan az elmúlt két évben visszaesések is előfordultak, de az emelkedés jelenti az alaptendenciát. Az elbizonytalanodások hátterében a megújuló járványhullámok is érezhetők.

Kiemelték, a korszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások ösztönzőleg hatnak, bár a jelenlegi szabályozás szerint a falusi csok 2022 június 30-ig, az otthon-felújítási program december 31-ig vehető igénybe.

gki

A GKI szerint részben a hamarosan lejáró határidőkkel magyarázható, hogy erősödött a lakosság eltökéltsége. Egy évvel ezelőtt minden hetedik felújításon gondolkodó számolt be biztos elhatározásról, a mostani eredmények szerint már minden negyedik.

A községekben akarnak a leginkább felújítani

Csakúgy, mint az előző felméréseknél a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érhető tetten (minden negyedik ház érintett lehet), míg a társasházak lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg: a panelben lakó családok 19, a tégla építésű lakásokban lakók 21 százaléka tartozhat bele ebbe a körbe.

A legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándékok most is a községekben vannak jelen, az ezekben élők csaknem 40 százaléka tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 23, Budapesten 22, a megyeszékhelyekben 20 százalék.

Arra is rámutattak, hogy a 30 és 49 év közöttiek lehetnek a közeljövőben a legaktívabbak, az ilyen családfővel rendelkező háztartások csaknem harmada számolt be felújítási tervektől, míg a 18-29 és az 50-59 év közöttiek közül csak minden ötödik, az 59 év felettiek közül pedig minden hatodik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Megszületett a bérmegállapodás, jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.