A bankokon nem múlik az ingatlanpiac pörgése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem csökkent az ingatlanhitelezési hajlandóság 2018-ban sem a KPMG ingatlanfinanszírozásról szóló gyorsjelentése szerint – derül ki a cég közleményéből.

Változatlan az ingatlanhitelezési hajlandóság az európai piacokon az elmúlt időszakban – derül ki a KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométer kutatásából. A 14 európai országára kiterjedő, ingatlanhitelezési trendeket kutató felmérésben közel 70 banki vezetőt kérdeztek meg az aktuális hitelezési trendekről és a várható jövőről.

A KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométere (Property Lending Barometer) kilencedik alkalommal ad betekintést az európai ingatlanfinanszírozási trendekbe. A korábbi felmérésekhez hasonlóan az idei jelentés fókuszában is a bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága és várakozásaik, valamint a hitelezéshez kapcsolódó legfontosabb mutatók állnak.

„Az európai ingatlanprojektek finanszírozására vonatkozó optimizmus egyik oka a kontinensszerte tapasztalható kedvező gazdasági környezetnek tulajdonítható” – mondta el Andrea Sartori, a KPMG közép-kelet-európai ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője.

„Az érzékelhető gazdasági növekedés, valamint az elmúlt években tapasztalt gazdaságot élénkítő intézkedések várhatóan folytatódnak, bár mérsékeltebb ütemben. A vizsgált országokban az előrejelzések alapján 2-3%-os GDP-növekedés várható.” – összegezte a trendeket Sartori, illetve hozzátette: „a külső kockázatok komoly hatással lehetnek az egyes piacok növekedésére, ilyen külső hatás például a Brexit.”

2018 első felében az európai ingatlanbefektetések volumene 110 milliárd euró volt, mely 17%-kal alacsonyabb, mint 2017 azonos időszaka. Ugyan ez a legalacsonyabb első féléves tranzakciós volumen 2014 óta, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy több jelentős tranzakció lezárása az év második felében várható.

A KPMG idei kutatása azt is vizsgálta, hogy a bankok hitelezését befolyásoló tényezők hogyan változtak az elmúlt években a jellemzően érettnek tekintett nyugati és a közép-kelet-európai piacokon.

A több éve végzett Ingatlanhitelezési Barométer felmérések lehetővé teszik egy historikus trend felrajzolását. A két régiót összehasonlítva már jól látható, hogy a közép-kelet-európai régió országai közelítenek a felmérésben részt vevő nyugat-európai országokhoz a kamatprémiumok tekintetében.

A bankok eszközosztályokra vonatkozó projektfinanszírozási preferenciái azt mutatják, hogy Nyugat-Európában, például a holland, osztrák vagy az ír piacokon, a bankok első helyen említik a lakóingatlan finanszírozást. Közép-Kelet-Európában, legfőképp Csehországban, Romániában és Szlovákiában, az előző évi felméréshez képest előrébb lépett az ipari-logisztikai szegmens, szinte utolérve a korábban vezető lakó-, illetve irodapiaci szegmenseket.

“Az ingatlanfinanszírozási barométer – a nevéhez híven – jól jelzi a légkör változásait” – teszi hozzá Dános Pál, a KPMG magyarországi ingatlan-tanácsadási igazgatója. “Magyarországon talán a várható 2019-es ÁFA változásnak köszönhetően 2,8-pontra csökkent a helyi bankok lakásprojekt preferenciája, miközben a felmérésben maximális 5 pontot kapott az irodapiaci szegmens. Így ebben a mutatóban a magyarországi bankok vezetnek az összes résztvevő ország előtt. Miközben a régió átlaga szerint a második helyen a lakófejlesztések, a harmadik helyen az ipari-logisztikai fejlesztések állnak, Magyarországon a kereskedelmi projektek leszorították dobogóról a lakófejlesztéseket – legalább is – a bankok projekthitelezési preferenciája alapján.”

A teljes Property Lending Barometer 2018 jelentés letölthető erre a linkre kattintva.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.