A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelet: a megfelelés főbb szempontjai


2023 júliusától kezdődően több lépésben kell megismerkedniük a vállalkozásoknak a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet (a továbbiakban: FSR – Foreign Subsidies Regulation) szabályaival. Az FSR jelentős adminisztrációs kötelezettséget ró a legtöbb multinacionális vállalkozásra, amennyiben azok összefonódásokban (fúziók, vállalatfelvásárlások), vagy nagyértékű közbeszerzési eljárásokban vesznek részt.

Az FSR-nek való megfelelés nem csupán azért lényeges, hogy a vállalkozások elkerüljék a jelentős anyagi és eljárási bírságokat, de az FSR hatálya alá eső tervezett tranzakciók és közbeszerzési eljárások sem zárhatók le az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyása nélkül. Cikkünkben bemutatjuk az FSR lényegesebb szabályait és összefoglaljuk a megfeleléshez szükséges fontosabb tudnivalókat.

Az Európai Unió belső piacán évtizedek óta él az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos alapvetés, miszerint a tagállamok által a vállalkozásoknak nyújtott, a versenyt torzító állami támogatások főszabály szerint tilosak. A belső piac ugyanakkor egészen a közelmúltig védtelen volt a harmadik országokból, azaz az Unión kívülről érkező (ide értendő az Unió 27 tagállamán kívüli összes ország: EGT-országok, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Svájc is) állami támogatásokkal szemben. Az FSR célja ezen hiányosság kezelése: egyenlő versenyfeltételek biztosítása a belső piacon a külföldi támogatások okozta torzulások korrekciója által. Az FSR hatálya gazdasági ágazattól függetlenül kiterjed a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi magán- és közvállalkozásra, amennyiben azok külföldi támogatásban részesülnek.

Az FSR három új ellenőrzési mechanizmust hoz létre, amelyek fölött a Bizottság őrködik. Ezeket lentebb kifejtük, előtte azonban célszerű kitérni arra, hogy mi minősül olyan külföldi támogatásnak, amelyre kiterjed az FSR hatálya.

Mikor beszélünk külföldi támogatásról?

Az FSR alkalmazásában külföldi támogatásnak minősül, ha

  • egy harmadik ország
  • közvetlenül vagy közvetve
  • olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt,
  • amely gazdasági előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára,
  • és amely jogilag vagy ténylegesen egy vagy több vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik.

Az FSR szinte minden fogalma rendkívül tágan értelmezendő. Így harmadik ország alatt nem csak az állami, illetve az önkormányzati szervek értendők, hanem minden olyan közjogi és magánjogi szervezet is, amelynek tevékenysége betudható a harmadik országnak. A pénzügyi hozzájárulás fogalma (csupán példálózó felsorolás alapján) az alábbiakra kiterjed ki:

  • pénzeszközök vagy források átadása (pl. tőkejuttatás, támogatások, kölcsönök, hitelgarancia, fiskális ösztönzők, működési veszteségek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés)
  • az egyébként esedékes bevételek elengedése (pl. adómentesség, kizárólagos jogok megfelelő ellentételezés nélkül)
  • áruk vagy szolgáltatások nyújtása vagy beszerzése (függetlenül attól, hogy a kifizetett díjazás megfelelő volt-e).

Összefonódások előzetes bejelentése

Az FSR egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a hatálya alá eső összefonódásokat előzetesen be kell jelenteni a Bizottsághoz. A rendszer hasonlóan működik a 139/2004 (EK) fúziós rendelet hatálya alá eső, ún. közösségi léptékű összefonódások bejelentéséhez: vagyis a bejelentési köztelezettség alá eső összefonódásokat a Bizottság jóváhagyását megelőzően nem lehet végrehajtani.

Egy összefonódás akkor esik előzetes bejelentési kötelezettség alá, ha

  • az összeolvadó vállalkozások közül legalább egy, a megszerzett vállalkozás vagy a közös vállalkozás letelepedett az Unióban, és legalább 500 millió euró teljes árbevételt ér el az Unióban, és
  • az érintett vállalkozáscsoport(ok) harmadik országoktól a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben összesen több mint 50 millió euró teljes pénzügyi hozzájárulást kaptak.

Első látásra ugyan magasnak tűnnek ezek a küszöbértékek, a gyakorlatban azonban a legtöbb multinacionális, illetve nagyvállalkozás is könnyen eléri azokat. Lényeges, hogy az értékelés során csak a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző 3 évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

A bejelentéstől számítva a Bizottságnak 25 munkanapja van az összefonódás előzetes felülvizsgálatára. Amennyiben úgy dönt, hogy a bejelentés alapján részletes vizsgálatra van szükség, azt 90 munkanap alatt köteles lezárni (amely 15 munkanappal meghosszabbítható). A Bizottság vizsgálata alatt a felek nem zárhatják a tranzakciót.

Közbeszerzési eljárások előzetes bejelentése

Bármilyen, az uniós közbeszerzési szabályok alá tartozó eljárásban (a védelmi és biztonsági szerződések kivételével), ha a szerződés vagy keretmegállapodás nettó értéke legalább 250 millió euró (és ha a pályázatot részekre bontják, azon részek összértéke, amelyre az ajánlattevő ajánlatot nyújt be, legalább 125 millió euró) előzetes bejelentést vagy nyilatkozatot kell tenni.

Az ajánlattevőnek bejelentést kell tennie az ajánlatkérőhöz a tenderen való részvétel előzetes jóváhagyása céljából, ha az ajánlattevő (és kapcsolt vállalkozásai, amelyek közé a „fő” alvállalkozók is besorolandók) a bejelentést megelőző 3 évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió euró teljes pénzügyi hozzájárulásban részesült.

A 4 millió eurós küszöbértéket nem elérő ajánlattevőnek nyilatkozatot kell tennie:

  • az ajánlattevő (és egyes, az FSR-ben meghatározott kapcsolt vállalkozásai) által az ajánlat benyújtását megelőző 3 évben kapott összes külföldi pénzügyi hozzájárulást országonként fel kell sorolnia; és
  • megerősítenie azt, hogy összértékük nem éri el a 4 millió euró küszöbértéket.

Mind a bejelentést, mind a nyilatkozatot az ajánlatkérő továbbítja a Bizottsághoz. A bejelentéstől számítva a Bizottságnak 20 munkanapja van az előzetes felülvizsgálatra (amely 10 munkanappal meghosszabbítható). Amennyiben úgy dönt, hogy a bejelentés alapján részletes vizsgálatra van szükség, azt 90 munkanap alatt köteles lezárni (amely 20 munkanappal meghosszabbítható). A Bizottság vizsgálata alatt a szerződés nem ítélhető oda az ajánlatkérőnek.

Hivatalból indított eljárások, szankciók

A Bizottság főszabály szerint hivatalból vizsgálhat bármilyen külföldi pénzügyi hozzájárulást, így azokat is, amelyek nem esnek a bejelentési / nyilatkozattételi kötelezettség alá. Az FSR végrehajtójaként a Bizottság széles körű hatáskörökkel rendelkezik: információkat kérhet az érintett vállalatoktól, tagállamoktól és harmadik országoktól az Unión belül és kívül is (feltéve, hogy az Unión kívüli kormány ezt nem ellenzi). A Bizottság bármilyen információforrásra támaszkodhat, beleértve a tagállamoktól és bármely természetes vagy jogi

személytől származó információkat is. 2024. január 12-től lehetősége van helyszíni szemléket is tartani, amelyhez igénybe veheti az érintett tagállam meghatalmazott vagy kijelölt tisztviselőt. Hivatalból indított vizsgálat esetén a Bizottságot nem kötik a szűk határidők, csupán törekednie kell arra, hogy 18 hónapon belül lezárja a részletes vizsgálatot.

Fontos korlát azonban, hogy közbeszerzések hivatalból történő vizsgálata esetén a Bizottság csak a már odaítélt szerződéseket vizsgálhatja, és a vizsgálat nem eredményezheti az odaítélő döntés megsemmisítését vagy a szerződés felmondását. A Bizottság összefonódások estén a támogatásokat 10 évre visszamenőleg vizsgálhatja, beleértve az FSR hatálybalépését megelőző 5 évet is (azaz 2018-ig visszamenőleg), a közbeszerzések esetén pedig Bizottság 3 évre tekinthet vissza.

A Bizottságnak több eszköz is van a kezében arra az esetre, ha a vizsgálat alapján azt érzékeli, hogy fennáll a belső piaci verseny torzulása. Elrendelhet ideiglenes intézkedéseket, de akár teljes piacvizsgálatot is indíthat, ha egy-egy ágazatot érintő torzító hatású külföldi támogatás fennállását érzékeli. Ha belső piac torzulása megállapításra kerül, a Bizottság arányos korrekciós intézkedéseket rendelhet el, beleértve a strukturális és nem strukturális korrekciós intézkedéseket, valamint a támogatás kamatokkal együtt történő visszafizetésének előírását. Emellett a vállalkozásoknak lehetőségük van kötelezettségvállalásokat ajánlani, amelyeket a Bizottság kötelezővé tehet számukra, ha azzal is hatékonyan orvosolható a piaci torzulás. Amennyiben a Bizottság szerint nem áll fent a belső piac torzulásának lehetősége, jóváhagyó határozatot hoz.

Az FSR élét leginkább a kiszabható bírságok jelentik. Anyagi jogi szabálysértés (pl. bejelentés elmulasztása, kijátszása, gun-jumping) esetén a bírság a jogsértő vállalkozás(csoport) világszintű éves árbevételének akár 10%-a is lehet. Eljárási szabálysértésekért (pl. szándékosan vagy gondatlanul valótlan vagy megtévesztő információk benyújtása), a világszintű árbevétel akár 1%-a is kiszabható bírságként, illetve lehetőség van napi kényszerítő bírság kiszabására az együttműködés hiánya vagy a határozatnak való meg nem felelés esetén.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az FSR főbb rendelkezései több szakaszban váltak alkalmazandóvá.

  • 2023. július 12-től a Bizottság hivatalból vizsgálhat minden olyan uniós gazdasági tevékenységet, amely külföldi támogatásban részesül, és amely torzító hatással járhat.
  • 2023. október 12-től hatályosak az összefonódások és közbeszerzések kötelező bejelentését előíró szabályok.
  • A kettő közötti „köztes időszakban”, tehát a 2023. július 12-ét követően létrejött tranzakciók is bejelentéskötelesek, ha október 12-e előtt nem zárták őket.

A bejelentési formanyomtatványokra, részletes eljárási kérdésekre, illetve a bizalmas információk kezelésére vonatkozó részletszabályokat az FSR 2023. július 10-én elfogadott (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelete tartalmazza.

Fontos a felkészülés

A fentiek alapján lényeges, hogy a vállalkozások mihamarabb kialakítsák az FSR rendelkezéseire vonatkozó belső felkészülési rendszerüket. Ennek keretében a jogi és adóosztályok együttműködésében érdemes nyilvántartást létrehozni a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, az egyes hozzájárulások megfelelő kockázati osztályokba történő besorolásával. Összefonódások esetén érdemes már előre figyelembe venni a Bizottság FSR szerinti vizsgálatának határidejét, és ennek megfelelően kialakítani a tranzakciós dokumentumokat. Közbeszerzéseken való indulás esetén pedig már az ajánlattételi szakaszban érdemes együttműködni a „fő” beszállítóikkal, alvállalkozó partnerekkel, hogy a vállalkozás át tudja tekinteni, hogy együttesen elérik-e a meghatározott küszöbértékeket.

Az első időszakban a Bizottság várhatóan különösen aktívan ellenőrzi majd az FSR-nek való megfelelést. A megfelelő időben elkezdett felkészüléssel azonban a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a nem-megfelelésből eredő időveszteség és hátrányos jogkövetkezmények bekövetkezésének kockázatát.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév Magyarországnak

Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor. A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét.

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.