A cégek árnyékvezetői is büntethetők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bedőlt cégek tartozásainak hatékonyabb behajtását és a cégvezetők felelősségre vonását segítheti egy közelmúltban született, precedens értékű döntés, amely alapján az úgynevezett „árnyékvezetők” is felelősségre vonhatók – hívja fel a figyelmet keddi közleményében a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda.


Az árnyékvezetőket formálisan ugyan nem választották meg társaságok vezető tisztségviselőjévé, és így a cégjegyzékben sem szerepelnek, de a társaságok döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolnak – olvasható a közleményben.

Az ügyvédi iroda emlékeztet azokra a hétfői sajtóhírekre, amelyek szerint perek tucatjait indította az adóhatóság olyan cégvezetők és tulajdonosok ellen, akik egykori bedőlt cégeikkel köztartozásokat hagytak hátra. Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője azt mondta: a perek próbapereknek is tekinthetők. Eddig hatvan eljárás indult, ezek mintegy 200 millió forintról szólnak.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kiemeli: az árnyékvezetők ellen a bíróság vagy az adóhatóság korábban nem tudott hatékonyan fellépni, ám 2012 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hozott döntése szerint nemcsak a hivatalosan kinevezett ügyvezető, hanem az árnyékvezetőnek is felelősséggel tartozik a felszámolási eljárás eredményeként megszűnő fizetésképtelen társaság hitelezőinek.

Az iroda kifejti: az árnyékvezető ugyanúgy felel a cég kifizetetlen tartozásaiért, mint a hivatalosan kinevezett vezető tisztségviselő. Eszerint egy magyar társaság vezető tisztségviselője – például ügyvezetője – a főszabály értelmében a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatát. Ha azonban a céget fizetésképtelenség fenyegeti, a vezető már nem a társaság, hanem a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatait. Ha a vezető ezt a kötelezettséget megszegi, személyesen, azaz saját vagyonával felel a fizetésképtelenné vált társaság ki nem elégített hitelezői felé.

A vezetők – az árnyékvezetőket is ideértve – felelőssége akkor is megállapítható, ha a céget úgynevezett kényszertörlési eljárásban, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törlik a cégjegyzékből – hívja fel a figyelmet a közlemény.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.