A cégek harmada tartozik a kamarának

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai cégek harmada, nagyjából 200 ezer vállalkozás még nem fizette be a területi gazdasági kamaráknak az idei évtől kötelező regisztrációs díjat – tudta meg az Adó Online. Ez azt jelenti, hogy a „renitens” vállalkozások összességében egymilliárd forinttal adósak a területi kamaráknak. A kamarák a korábbiakhoz képest majdnem négyszeres díjbevételhez jutnak, amelyből olyan új szolgáltatásokat ígérnek, amelyek egy része máshonnan most is elérhető.

Csaknem 600 ezer egyéni és társas vállalkozás regisztrálta magát a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, közülük 414 ezer be is fizette a kötelező 5 ezer forintos regisztrációs díjat – tájékoztatta az Adó Online-t a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Mint ismeretes, a kamarai törvény módosítása miatt, idén január elsejétől – az önkéntes kamarai tagság megőrzése mellett – valamennyi hazai vállalkozásnak (kivéve a mezőgazdaságot – a szerk.) regisztráltatnia kell magát, melynek határideje március elseje volt.

Ugyancsak a törvény írta elő, hogy a regisztrációs díjat március végéig kell befizetniük a vállalkozásoknak. Idén tehát nagyjából 3 milliárd forint regisztrációs díjra számíthatnak a kamarák, amiből ugyanakkor még csak 2 milliárd folyt be az MKIK összesítése szerint. Ay János, az MKIK koordinációs és marketing igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy múlt évben – amikor még nem volt kötelező díj – a 25 ezer önkéntes kamarai tag összességében 984 millió forint tagdíjat fizetett be. A tagdíjak megállapítására nincsen egységes sorvezető, azokat a területi kamarák állapítják meg, s az igazgató tudomása szerint 6 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjednek.

Az MKIK tájékoztatása szerint júliusban valamennyi regisztrált vállalkozás megkapja a nyilvántartásba vételről szóló igazolást, de megkezdik a regisztrációt, illetve a díjat be nem fizetők „felkutatását” is, melyhez az állami és hatósági nyilvántartásokat használják fel. A hir24 egy korábbi írásából az derült ki, hogy a be nem fizetett díjakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajthatja be, de leghamarabb csak 2014-ben, ugyanis a jelenleg érvényes szabályozás szerint erre csak akkor van mód, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 ezer forintot.

A kötelező regisztráció bevezetésének egyik célja az volt, hogy a kamarák honlapján elérhető legyen az az online nyilvántartás, ami a vállalkozások alapadatait tartalmazza. Június óta ez valóban megtekinthető a honlapokon, csak kérdés, hogy minek, ugyanis sokkal bővebb és használhatóbb tartalommal más cégkeresők már régen működnek. Puszta kiváncsiságból az MKIK honlapján rákerestem volna a manapság a közbeszédben sűrűn előforduló Közgép Zrt. adataira – amelyeknek a nyilvántartásban kellene szerepelniük, hiszen a Közgép a BKIK honlapja szerint nem tagja a kamarának – , de 2012. július 20-án a kamarai nyilvántartásban ilyen cég nem létezett, közismert soroksári címükön két mikrovállalkozásként jelzett kft-t adott ki a rendszer. Ezek szerint a több százmilliárd forintos közbeszerzéseket elnyert Zrt. még nem regisztrált, illetve adós maradt az 5 ezer forintos díj befizetésével.

A majdnem 600 ezer regisztrált adatainak feldolgozásából kiderült, hogy a hazai vállalkozások 59 százaléka társas-, 41 százalékuk egyéni vállalkozás. Tízből kilenc vállalkozás nettó árbevétele nem éri el az évi százmillió forintot, s kicsivel több mint 1,5 százalékuk bonyolít 5 milliárdnál nagyobb forgalmat. Az MKIK összesítéséből azt is megtudhatjuk, hogy a magyar gazdaság meghatározó alapegysége mikro-, kis- és közepes vállalkozás (kkv), a regisztráltak csaknem kétharmada (64,87 százalék) egy fős vállalkozás, 30,78 százalékuknál a létszám 2-10 fő közötti és csupán a vállalkozások 0,17 százalékánál haladja meg a 250 főt a foglalkoztatottak száma. Az adatszolgáltatás az MKIK szerint megerősítette, hogy a gazdasági szervezetek döntően a hazai piacra dolgoznak, ugyanis a regisztrált vállalkozásoknak csak 5,38 százaléka folytat import tevékenységet, s 5,03 százalékuk számolt be export-tevékenységről.

Éves nettó árbevétel	100 millió Ft alatt	100-500 millió Ft között	500-5000 millió Ft között	5-50 milliárd Ft között	50 milliárd Ft felett
Regisztrált vállalkozások megoszlása	90,33 %	5,26 %	2,86 %	0,88 %	0,67 %

(Forrás: MKIK)

Persze igaztalan lenne azt állítani, hogy az információk, összegzések csak olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásokban, például akár a statisztikai hivatal közleményeiben is megtalálhatók. Az MKIK ugyanis azt ígéri, hogy az ősz folyamán a kötelező regisztráció fejében olyan ingyenes szolgáltatások is elérhetők lesznek elektronikus úton, amelyek valóban hatékony segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak. Ide sorolják például azt a készülő adatbázist, ami részletes információkat tartalmaz majd a cégek működéséről és termékeiről, lekérdezhető lesz, hogy melyik cég mit gyárt vagy szolgáltat, illetve milyen újdonságokkal jelenik meg a piacon.

Az MKIK tájékoztatása szerint már júliusban igénybe vehető a „különböző EU-s, hazai, a közbeszerzési és önkormányzati pályázatokat figyelő, valamint az üzleti ajánlatokat és partnereket közvetítő szolgáltatás, a kamarai rendezvényekről és oktatásokról pedig elektronikus levélben kapnak rendszeres értesítést a regisztrált vállalkozások”.

A pályázatokat, üzleti ajánlatokat figyelő szolgáltatás radikális megújítására amúgy tényleg nagy szükség lenne, hiszen az MKIK honlapjának külföldi üzleti lehetőségek menüpontjában az a legfrissebb felhívás, ami szerint moldovai konzervgyártók 50 millió darab konzervdobozt vásárolnának. Kár, hogy ezt 2010. december 16-án tették közzé. Még az a szerencse, hogy vannak 2008-as indiai tenderkiírások is…

---