A cégek harmada tartozik a kamarának


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai cégek harmada, nagyjából 200 ezer vállalkozás még nem fizette be a területi gazdasági kamaráknak az idei évtől kötelező regisztrációs díjat – tudta meg az Adó Online. Ez azt jelenti, hogy a „renitens” vállalkozások összességében egymilliárd forinttal adósak a területi kamaráknak. A kamarák a korábbiakhoz képest majdnem négyszeres díjbevételhez jutnak, amelyből olyan új szolgáltatásokat ígérnek, amelyek egy része máshonnan most is elérhető.


Csaknem 600 ezer egyéni és társas vállalkozás regisztrálta magát a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, közülük 414 ezer be is fizette a kötelező 5 ezer forintos regisztrációs díjat – tájékoztatta az Adó Online-t a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Mint ismeretes, a kamarai törvény módosítása miatt, idén január elsejétől – az önkéntes kamarai tagság megőrzése mellett – valamennyi hazai vállalkozásnak (kivéve a mezőgazdaságot – a szerk.) regisztráltatnia kell magát, melynek határideje március elseje volt.

Ugyancsak a törvény írta elő, hogy a regisztrációs díjat március végéig kell befizetniük a vállalkozásoknak. Idén tehát nagyjából 3 milliárd forint regisztrációs díjra számíthatnak a kamarák, amiből ugyanakkor még csak 2 milliárd folyt be az MKIK összesítése szerint. Ay János, az MKIK koordinációs és marketing igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy múlt évben – amikor még nem volt kötelező díj – a 25 ezer önkéntes kamarai tag összességében 984 millió forint tagdíjat fizetett be. A tagdíjak megállapítására nincsen egységes sorvezető, azokat a területi kamarák állapítják meg, s az igazgató tudomása szerint 6 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjednek.

Az MKIK tájékoztatása szerint júliusban valamennyi regisztrált vállalkozás megkapja a nyilvántartásba vételről szóló igazolást, de megkezdik a regisztrációt, illetve a díjat be nem fizetők „felkutatását” is, melyhez az állami és hatósági nyilvántartásokat használják fel. A hir24 egy korábbi írásából az derült ki, hogy a be nem fizetett díjakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajthatja be, de leghamarabb csak 2014-ben, ugyanis a jelenleg érvényes szabályozás szerint erre csak akkor van mód, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 ezer forintot.

A kötelező regisztráció bevezetésének egyik célja az volt, hogy a kamarák honlapján elérhető legyen az az online nyilvántartás, ami a vállalkozások alapadatait tartalmazza. Június óta ez valóban megtekinthető a honlapokon, csak kérdés, hogy minek, ugyanis sokkal bővebb és használhatóbb tartalommal más cégkeresők már régen működnek. Puszta kiváncsiságból az MKIK honlapján rákerestem volna a manapság a közbeszédben sűrűn előforduló Közgép Zrt. adataira – amelyeknek a nyilvántartásban kellene szerepelniük, hiszen a Közgép a BKIK honlapja szerint nem tagja a kamarának – , de 2012. július 20-án a kamarai nyilvántartásban ilyen cég nem létezett, közismert soroksári címükön két mikrovállalkozásként jelzett kft-t adott ki a rendszer. Ezek szerint a több százmilliárd forintos közbeszerzéseket elnyert Zrt. még nem regisztrált, illetve adós maradt az 5 ezer forintos díj befizetésével.

A majdnem 600 ezer regisztrált adatainak feldolgozásából kiderült, hogy a hazai vállalkozások 59 százaléka társas-, 41 százalékuk egyéni vállalkozás. Tízből kilenc vállalkozás nettó árbevétele nem éri el az évi százmillió forintot, s kicsivel több mint 1,5 százalékuk bonyolít 5 milliárdnál nagyobb forgalmat. Az MKIK összesítéséből azt is megtudhatjuk, hogy a magyar gazdaság meghatározó alapegysége mikro-, kis- és közepes vállalkozás (kkv), a regisztráltak csaknem kétharmada (64,87 százalék) egy fős vállalkozás, 30,78 százalékuknál a létszám 2-10 fő közötti és csupán a vállalkozások 0,17 százalékánál haladja meg a 250 főt a foglalkoztatottak száma. Az adatszolgáltatás az MKIK szerint megerősítette, hogy a gazdasági szervezetek döntően a hazai piacra dolgoznak, ugyanis a regisztrált vállalkozásoknak csak 5,38 százaléka folytat import tevékenységet, s 5,03 százalékuk számolt be export-tevékenységről.

Éves nettó árbevétel 100 millió Ft alatt 100-500 millió Ft között 500-5000 millió Ft között 5-50 milliárd Ft között 50 milliárd Ft felett
Regisztrált vállalkozások megoszlása 90,33 % 5,26 % 2,86 % 0,88 % 0,67 %

(Forrás: MKIK)

Persze igaztalan lenne azt állítani, hogy az információk, összegzések csak olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásokban, például akár a statisztikai hivatal közleményeiben is megtalálhatók. Az MKIK ugyanis azt ígéri, hogy az ősz folyamán a kötelező regisztráció fejében olyan ingyenes szolgáltatások is elérhetők lesznek elektronikus úton, amelyek valóban hatékony segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak. Ide sorolják például azt a készülő adatbázist, ami részletes információkat tartalmaz majd a cégek működéséről és termékeiről, lekérdezhető lesz, hogy melyik cég mit gyárt vagy szolgáltat, illetve milyen újdonságokkal jelenik meg a piacon.

Az MKIK tájékoztatása szerint már júliusban igénybe vehető a „különböző EU-s, hazai, a közbeszerzési és önkormányzati pályázatokat figyelő, valamint az üzleti ajánlatokat és partnereket közvetítő szolgáltatás, a kamarai rendezvényekről és oktatásokról pedig elektronikus levélben kapnak rendszeres értesítést a regisztrált vállalkozások”.

A pályázatokat, üzleti ajánlatokat figyelő szolgáltatás radikális megújítására amúgy tényleg nagy szükség lenne, hiszen az MKIK honlapjának külföldi üzleti lehetőségek menüpontjában az a legfrissebb felhívás, ami szerint moldovai konzervgyártók 50 millió darab konzervdobozt vásárolnának. Kár, hogy ezt 2010. december 16-án tették közzé. Még az a szerencse, hogy vannak 2008-as indiai tenderkiírások is…


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Csökkent az AutoWallis árbevétele és nyeresége

Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.

2024. május 17.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.