A cégek kutatási fejlesztési tevékenységükkel növelhetik versenyképességüket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon sok vállalat nem tudja, hogy az általa végzett tevékenység kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységnek minősülhet, amely alapján adókedvezményekre vagy készpénz támogatásra is jogosultak lehetnek, így növelhetnék versenyképességüket – ismertette a Deloitte közleményében.

A K+F valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságon alapul, emellett újszerű és módszeresen végzett tevékenységet jelent – emelik ki a tanácsadó cég szakértői.

Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere a közleményben rámutat: érdemes megvizsgálni egyebek között a termelési, logisztikai folyamatokat, hiszen a K+F tevékenység azonosítható akár egy létező technológia vagy folyamat kapcsán is, ahol szükség volt módosításra, ezáltal egy új megoldás/folyamat jött létre.

A közleményben ismertetik: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a potenciális K+F tevékenységek minősítését három típusú eljárás alapján végzi, majd hozza meg határozatát, szakvéleményét, amely valamennyi hatóság vagy bíróság előtt felhasználható. Egy projekt megkezdése előtt, közben vagy akár a befejezését követően is van lehetőség minősítési kérelem benyújtására.

A K+F folyamat megtalálásához át kell világítani a vállalatok tevékenységeit, és beazonosítani, mely területeken lehetnek K+F-nek minősülő projektek. Számos iparág területén azonosíthatóak ilyen projektek, legyen szó élelmiszeripari, gyártó, vagy akár szolgáltató vállalatról. A potenciális K+F tartalmú projektek azonosítását követően kezdődhet a minősítési eljárás a kiválasztott projektekre.

Mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV) is kötelező érvényű K+F minősítés az SZTNH-nál elérhető, így az esetleges adózási bizonytalanságok kezelhetők – jelezték a közleményben.

A Deloitte könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, valamint jogi szolgáltatásokat nyújt számos iparágban, állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban van jelen hálózatán keresztül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.