A cégek ötöde szerint nem is lehet megfelelni a GDPR-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szervezetek többsége nem tud teljes mértékben eleget tenni az európai általános adatvédelmi rendelet követelményeinek; az első hazai bírságot már ki is szabták a GDPR megsértéséért. A lemaradást elsősorban képzéssel igyekeznek behozni a vállalatok – derül ki az EY és az International Association of Privacy Professionals 550 biztonságtechnikai szakértővel készített nemzetközi kutatásából. A felmérés rávilágít, hogy a cégek több mint fele leváltaná, vagy már le is cserélte valamelyik beszállítóját, hogy megfeleljen az előírásnak.

A szakemberek háromnegyede (76 százaléka) tisztában van vele, hogy vállalata tevékenységére is vonatkoznak az európai általános adatvédelmi rendelet előírásai. A megkérdezettek ötöde szerint azonban lehetetlen megfelelni a szabályozás követelményeinek. A cégek kevesebb mint fele (44 százaléka) véli úgy, hogy működésével maradéktalanul vagy szinte teljesen eleget tesz a GDPR-nak közel egy évvel a hatályba lépést követően.

Több mint 1 000 vizsgálati eljárást indított adatvédelmi ügyekben a rendelet bevezetése és október vége között a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Péterfalvi Attila, a szervezet elnökének korábbi tájékoztatása szerint. Az első hazai GDPR bírságot szintén kiszabta már a NAIH. Jogellenes adatkezelés miatt egy meg nem nevezett társaságot kötelezett egy millió forint megfizetésére a hatóság.

„Bármennyire tűnik lehetetlen küldetésnek a rendelet követelményeinek teljesítése, az Unió nem fog kihátrálni a GDPR mögül. A cégeknek muszáj megfelelniük a szabályozásnak, hogy elkerüljék a bírságokat. Azoknak a vállalatoknak, akik eddig nem tudtak eleget tenni a feltételeknek, érdemes külső szakértőt bevonniuk a hátralévő feladatok elvégzéséhez” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Kiberbiztonsági üzletágának vezetője.

A szakértő szavait a felmérés is alátámasztja, hiszen az európai adatvédelmi rendeletnek a vártnál könnyebben megfelelnek azok a cégek, akik kellő figyelmet és erőforrást fordítanak a teljesítésére.

A társaságok 79 százaléka képzéssel, 64 százaléka adatvédelmi tisztviselő (DPO) kinevezésével, 57 százaléka technológiai fejlesztésekkel készült a megfelelésre. A válaszadók negyede már beszállítót is váltott annak érdekében, hogy teljesítse a GDPR előírásait, és további 30 százalékuk tervezi ezt a jövőben.

„A cégek eddig sok esetben csak üzleti partnereik elvárásai miatt foglalkoztak a rendelettel. A GDPR ugyanis szigorú követelményeket ír elő az adatkezelőkkel kötött szerződésekre vonatkozóan. Azok a szervezetek, akik továbbra sem tudják megfelelően kezelni ügyfeleik információit, már nem csak bírságra számíthatnak, hanem jól működő üzleti hálózatukból is kieshetnek” – tette hozzá Zala Mihály.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.