A cégvezetők harmada lenne etikátlan a profitért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világszerte tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében, Magyarországon pedig a válaszadók harmada elfogadhatónak tartja személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet megszerzése vagy megtartása érdekében – derült ki az EY kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből.


A magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól. Személyes ajándékokat a régióban a válaszadók 17 százaléka adna, míg a fejlett piacokon 8 százalék ez az arány.

A magyar válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés a korrupció ellen, ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást. 

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a közleményben kifejti: az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Globálisan a válaszadók 39 százaléka szerint a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es felmérés adataihoz képest.

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékponttal 90 százalékra nőtt, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén, ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.

A kutatásból az is kiderült, hogy nemzetközileg és Magyarországon is nagy az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban, Magyarországon 50 interjút készítettek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

2024. április 18.

Duna House: az illetékmenteség is a csok plusz egyik előnye lehet

A teljes visszafizetést tekintve több tízmillió forintot is megspórolhat az, aki a csok plusz támogatott hitelkonstrukciót és az ezzel járó illetékmentes ingatlanvásárlási lehetőséget választja – hívta fel a figyelmet csütörtökön kiadott elemzésében a Duna House.