A cégvezetők harmada lenne etikátlan a profitért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világszerte tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében, Magyarországon pedig a válaszadók harmada elfogadhatónak tartja személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet megszerzése vagy megtartása érdekében – derült ki az EY kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből.


A magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól. Személyes ajándékokat a régióban a válaszadók 17 százaléka adna, míg a fejlett piacokon 8 százalék ez az arány.

A magyar válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés a korrupció ellen, ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást. 

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a közleményben kifejti: az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Globálisan a válaszadók 39 százaléka szerint a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es felmérés adataihoz képest.

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékponttal 90 százalékra nőtt, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén, ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.

A kutatásból az is kiderült, hogy nemzetközileg és Magyarországon is nagy az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban, Magyarországon 50 interjút készítettek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.