A cégvezetők szerint van korrupció, de máshol


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben – derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kedden nyilvánosságra hozott kutatásából. 


A vállalati visszaéléseket elemző felmérés szerint a hazai cégek alig törődnek a korrupciós kockázatokkal. Tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket.

A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.

A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentős változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A Magyarországon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.

Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag.

Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külső behatolástól.

Az előző évhez képest a hazai cégek körében kissé nőtt az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe.

A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak „etikai forródrótot”, etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy.

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelőzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.

A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő körükben, mint a nagyobb cégeknél. 

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.