A KSH felgyorsítja a GDP-adatok közlését
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár a hétköznapi nyelvben „csőd” alatt jellemzően a teljes eladósodást, a fizetésképtelenség bekövetkezését szokás érteni, ezzel szemben jogi szempontból a csődeljárás lefolytatása éppen azt a célt szolgálja, hogy a teljes fizetésképtelenség állapota ne következzen be az érintett cég vonatkozásában.
Egy cég teljes fizetésképtelenségének elkerülése érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) a csődeljárásnak az érintett cég kérelmére történő elrendelése esetére számos olyan jogkövetkezményt tartalmaz a cég működését illetően, amely a fizetőképesség megőrzését és az eredményes csődegyezségi tárgyalások lefolytatását célozzák. Ezek közül egyes következmények bizonyos szempontból könnyebbséget, míg mások nehézséget jelentenek a cég mindennapi életében, jelen írásunkban e csoportosítás mentén mutatjuk be a csődeljárás elrendelésének jogkövetkezményeit.
I. A csődeljárás elrendelésének előnyei
I.1. Védelem a felszámolási eljárással szemben
A Cstv. 10. § (5) bekezdése alapján a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg az illetékes bíróság a céggel szemben kezdeményezett ama felszámolási eljárásokat, amelyekben a fizetésképtelenség megállapítására még nem került sor, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelése után benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.
Ennek megfelelően a csődeljárás folyamata alatt a céggel szemben akkor sem kezdeményezhető felszámolási eljárás, ha ennek egyébként valamennyi törvényi feltétele fennáll.
I.2. Moratórium
A csődeljárás elrendelése ugyanakkor nem csupán a felszámolás útján történő követelésérvényesítésekkel szemben jelent átmeneti védelmet az érintett cég számára, hanem moratórium révén további jogérvényesítési lehetőségekkel szemben is, így többek között:
Amint a fentiekből is látható, ezekkel a jogkövetkezményekkel nem csupán a csődeljárás alá kerülő (vagy annak megindítását fontolgató) cégnek érdemes tisztában lennie, hanem a céggel szemben követeléssel bíró hitelezőknek is, hiszen magán a csődeljáráson kívül minden egyéb jogérvényesítési lehetőség ideiglenesen „befagyasztásra” kerül, amelynek figyelmen kívül hagyása jelentős költségeket jelenthet a figyelmetlen hitelező részére.
II. A csődeljárás elrendelésének hátrányai
II.1. Vagyonfelügyelő kirendelése
A cég csődeljárás alatti gazdálkodásának kontrollja végett a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a cég számára, akinek a tevékenysége alapvetően befolyásolja a cég további működésének kereteit. Az alábbi jogosítványok révén a vagyonfelügyelő tevékenysége jelentősen korlátozza a cég mozgásterét, döntési szabadságát, ezáltal biztosítva a csődvagyon megőrzését az eljárás folyamatban léte alatt.
A vagyonfelügyelő legfontosabb jogkörei az alábbiak:
II.2. Felszámolás indulása csődegyezség hiányában
A csődeljárás célja a csődegyezség létrehozása az adós és a hitelezői között, ennek hiánya esetén viszont a csődeljárásra illetékes bíróságnak hivatalból el kell rendelnie az adós felszámolását, amely végső soron a cég megszüntetését fogja eredményezni.
Ennek megfelelően a csődeljárás alatt álló cég egyezségi „kényszer” alatt áll, számára kizárólag a csődegyezség létrejötte jelent védelmet a felszámolással szemben. Amíg tehát az I.1. pontban említettek szerint a csődeljárás átmenetileg védelmet jelent a felszámolás elrendelésével szemben, annak eredménytelensége automatikusan a felszámolás megindulását vonja maga után, függetlenül attól, hogy a hitelezőknek ez szándékában állt-e.
Bár ez a következmény összességében riasztónak tűnhet, érdemes figyelembe venni azt a szempontot is, hogy a csődegyezség létrejötte és legfőképp a cég fizetőképességének fenntartása alapvetően a hitelezőknek is érdekében áll: a felszámolási eljárás keretében ugyanis – hacsak nincs a kielégítési sorrendet befolyásoló biztosíték a hitelező kezében – a teljes hitelezői igények kielégítésére az esetek elenyésző számában van lehetőség. A csődeljárás felszámolási eljárásba fordulása esetén tehát a hitelezőknek szinte biztosan (részben vagy egészben) behajthatatlan követelésekkel kell számolniuk, amelyhez képest a csődegyezségben vállalt esetleges kompromisszum előre mutatóbb megoldást jelenthet mind az adós, mind a hitelezők számára.
A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.
Új kőolajlelőhelyet tárt fel Tura közelében a Mol és az O&GD; a sikeres fúrás a két társaság közös kutatásának eredménye, amit azután kezdtek meg, hogy 2023 nyarán az olajvállalat 49 százalékos részesedést szerzett az O&GD három kutatási koncessziójában – közölte a Mol kedden.
Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján – tájékoztatott a pénzintézet kedden.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!