Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
A Duna House idén 110-130 ezer adásvételt vár az ingatlanpiacon, ahol tavaly éves szinten a tranzakciók száma a 90-110 ezres sávot érte el – közölte a társaság pénteken.
Az ingatlanközvetítő cég saját becslése szerint a múlt hónapban 7813 tranzakció történt, így a december volt a harmadik legerősebb hónap az évben.
Tavaly decemberben a főváros budai és pesti oldalán a Duna House közreműködésével eladott ingatlanok között 39, illetve 37 százalékkal a 40-60, illetve a 60-80 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a leginkább kelendők. Budán négyzetméterenként 1,2-1,4 millió forint, Pesten pedig 600-800 ezer forint között adták el a legtöbb lakást.
2023 decemberében országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen az értékesített ingatlanok között, míg Pest vármegyében a 60-80 négyzetméter közöttiek voltak a legnépszerűbbek. Országosan a négyzetméterenkénti 250 ezer forint alatti, Pest vármegyében viszont a 600 ezer forint feletti fajlagos ár kategóriába tartozott legtöbb értékesített ingatlan.
Közölték, az ország keleti részén a panellakások, illetve a használt tégla lakások átlagos négyzetméterára tavaly decemberben 479 ezer, illetve 364 ezer forintra nőtt az előző év azonos időszakában mért 456 ezer és 308 ezer forintról. Ugyanakkor a nyugati területeken található panelek négyzetméterára 10 ezer forinttal, 484 ezer forintra mérséklődött, a használt tégla lakások átlagos fajlagos ára pedig 13 ezer forinttal, 368 ezerre emelkedett 2023 végén, az egy évvel korábbihoz képest.
Budán a panelek átlagos négyzetméterára 863 ezerről, 805 ezerre, Pesten 728 ezerről, 678 ezer forintra csökkent 2023 decemberében éves összevetésben. A használt téglaépítésű lakások négyzetméterára a főváros budai oldalán több mint 1 millió forintról 1,1 millió forint fölé, a belvárosban pedig 930 ezer forintról emelkedett 1 millió forint fölé éves szinten, míg Pesten 690 ezerről, 732 ezer forintra nőtt.
A fővárosban és vidéken is az első lakás vásárlása volt a legnépszerűbb vásárlói motiváció, amit előbbinél a befektetés, utóbbinál a nagyobb ingatlanba költözés követett.
Ugyanakkor jelezték, hogy míg a fővárosban 47,7 millió forintra, vidéken 32,6 millió forintra volt szükség az első lakás megvásárlására. Budapesten azok, akik ingatlanba fektették megtakarításukat átlagosan 48,06 millió forintot, vidéken viszont 36,6 millió forintot költöttek. A nagyobb lakásba költözésre a fővárosban 78,3 millió, vidéken pedig 42,9 millió forintot fordítottak.
Az ingatlan eladásának leggyakoribb oka Budapesten a nagyobb ingatlanba költözés volt, amit a befektetés, valamint az örökölt ingatlan értékesítése követett, ezzel szemben vidéken pont fordítva volt.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
