A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. augusztus 21.
Címkék: ,
Rovat:
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.

A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.

A Kúria megállapításai

A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el. A cégtörvény értelmében a kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. Az új Pp. 408. § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak eszerint nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti. Ilyen, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy

d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

A Kúria kiemelte, hogy a Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. Vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A kényszertörlési eljárás – az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés – a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. Az eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait – és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát – érinti.

A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye.

Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.

Mivel a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, és a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.155/2019.) a Kúriai Döntések 2020/2. számában 46. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont.


Kapcsolódó cikkek:


A hitelmoratórium automatikusan meghosszabbodik
2020. október 22.

Automatikusan meghosszabbodik a hitelmoratórium, csak azt kell külön jelezni az érintetteknek, ha mégis tovább fizetnék hitelük törlesztőrészleteit - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Nyakunkon az e-fizetés határideje
2020. október 22.

A kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Milyen lehetőségekkel élhet az érintett nagyjából 60 ezer kereskedő, milyen változást hozhat az üzletmenetben az e-fizetés?

75 millió forintos bírságot szabott ki a GVH a Heinekenre
2020. október 21.

75 millió forintos bírságot szabott ki a GVH a Heinekenre

A GVH megállapította, hogy a Heineken nem megfelelően igazolta a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségének csökkentésére vonatkozó vállalásait, ezért a hatóság bírságot szabott ki a cégre.