A fővárosban az idén aláírt adásvételi szerződések 6 százaléka szólt új ingatlanra


Az idén aláírt adásvételi szerződések mindössze 6 százalékával vásároltak új ingatlant a fővárosban, ahol a tranzakciók 53 százalékát az 1873-ban létrejött egységes Budapest fennállásának első száz évében épített épületek lakásai tették ki – közölte a Duna House szerdán, a főváros fennállásának 150. évfordulójára, saját adatai alapján készített elemzésében.  

Új ingatlanokat az ingatlanközvetítő ügyfelei zömében Újbuda, a XIII. kerület, valamint a kedvezményes négyzetméterárakat kínáló, XVIII. kerület projektjei közül választottak, utóbbinál átlagosan 775 ezer forintos négyzetméteráron is tudtak vásárolni.

Visszafelé haladva az időben, a 2023-ban kötött adásvételek 13 százalékát fedik le a 2000 után épült ingatlanok, amelyek közül a legtöbb lakást a XIII. kerületben értékesítették, átlagosan 1,2 millió forintos négyzetméteráron.

Az 1973 után épült ingatlanok 27 százalékban szerepeltek az eladások között, a legtöbb ilyen korú ingatlan a XVIII. kerületben kelt el, átlagosan 546 ezer forintos áron négyzetméterenként.

A főként régi bérházak lakásai közül a befektetők által is kedvelt Erzsébetvárosban és Terézvárosban talált tulajdonosra a legtöbb, a VII. kerületben 885 ezer forintos, a VI. kerületben 1 millió forint feletti átlagos négyzetméteráron. A harmadik legtöbb ilyen korú ingatlan a XIII. kerületben cserélt gazdát, amelyekért 891 ezer forintos átlagos négyzetméterárat fizettek a vásárlók.

A legidősebb épületet, ahol sikeres adásvétel történt, 1818-ban kezdték építeni, a volt Tigris Szálló Pest egyik legelegánsabb szállójaként működött, amelyet később bérházzá alakították.

Az idei év másik különlegessége az ingatlanpiaci kínálatban a magyar Disney kastély, az 1896-ban épült László-villa volt, amit szintén értékesítettek. A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a gazdasági helyzet és a hitelezési nehézségek miatt a vásárlók döntéseit az idén egyre inkább a saját pénztárcájuk adta lehetőségek irányítják, így a további áremelkedés miatt jelentősen csökkent az újépítésű projektek lakásai iránti érdeklődés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

MBH Bank: Az év második felében pöröghet fel a növekedés

A magyar gazdaság kilátásai stabilak, így a fogyasztás, az ipari termelés, a kereskedelem és a vendéglátás második félévtől várható fellendülésének köszönhetően, az év átlagábaneléri a 2,7 százalékot a GDP növekedése, míg jövőre 3,7 százalékos bővülésre lehet számítani – vetítették előre az MBH Bank elemzői a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményen. Az elemzőkidén továbbra is 4,1 százalékos éves átlagos inflációval számolnak, míg 2025-re 3,4 százalékos fogyasztóiár-növekedést prognosztizálnak. A reálbérek 2023 szeptembere óta növekedést mutatnak, ami a következő hónapokban egyre inkább megjelenhet a fogyasztásban is, ezzel lökést adva a gazdasági növekedésnek. Az elemzők szerint a forint az év végére a 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben

2024. május 2.

Egy II. kerületi vendéglátóhelyen talált áldatlan higiéniai állapotokat a NÉBIH

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai problémákat tapasztaltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei Budapesten, egy II. kerületi vendéglátóhely ellenőrzése során, emiatt az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, és megközelítőleg 50 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból – közölte a hatóság.

2024. április 30.

A KSH felgyorsítja a GDP-adatok közlését

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 első negyedévétől kezdődően 15 nappal korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon teszi közzé a bruttó hazai termék (GDP) adatait – közölte a KSH kedden.