A GVH elnöke szerint megalázó az Európai Bíróság SPAR-ügyben hozott döntése
Rigó Csaba Balázs szerint az uniós bíróság döntése alapján előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. A versenyhivatal első embere a Magyar Nemzetnek adott interjújában folytatta a versenyellenes kijelentéseit.
„Valóban hatósági megtorlásról van szó?” – tette fel a kormánypárti lap újságírója az első nehéz kérdést Rigó Csabának, arra utalva, hogy a GVH néhány napja utóvizsgálatot indított a SPAR ellen, miután a cég beperelte a kormányt az EU bíróságán az árstop miatt, és azt meg is nyerte (pontosabban azért, mert a fogyasztóvédelem többször is, összesen milliárdos összegre bírságolta a SPAR-t, amiért szerinte nem tartott elegendő készletet az ársapkás termékekből).
Dehogyis” – teszi helyre a kérdést a hivatal elnöke, majd hozzáteszi: nincs közük ahhoz, hogy a lépés egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely „éppenséggel a SPAR egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést”. Siet azonban leszögezni: „az ítélet egyébként megér néhány szót”.
Szerinte az árstop bevezetése „helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta”, viszont csak átmeneti jelleggel, különleges körülmények között volt alkalmazható.
Rigó szerint azzal, hogy az EU bírósága elmarasztalta a kormányt, megalázta a magyar fogyasztókat, sőt, „nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is” – veszi magára az inget a GVH elnöke. Hozzáteszi: Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez.
Bikkfanyelvű jogászkodás
„Kemény szavak. De nem túlzók?” – óvakodik még állást foglalni az újságíró, azonban Rigó Csaba kitart véleménye mellett: „az ügy egyféleképpen, és pedig így értelmezhető”. Szerinte ahhoz, hogy a kormány megvédje „az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől”, megfelelő eszköz volt az ársapka időszakos alkalmazása.
Az EU bírósága azonban „bikkfanyelvű jogászkodással” kijelentette, hogy „az ellátási lánc fontosabb, mint a fogyasztó, vagyis vészhelyzetben a multik érdeke előrébb való a magyar társadalom létszükségleteinek garantálásánál” – fogalmaz Rigó. Azt is furcsállja, hogy miért küldte ki Luxembourgba az ügyet egy magyar bíróság, és miért nem ítélkezett maga (ezt a szálat korábban is pedzegette már, lásd lejjebb).
Az ítélet után néhány nappal a GVH bejelentette: utóvizsgálatot indít a 2020-ban megállapított, és 2014-15-ös évekre vonatkozó szabályszegések megszüntetésére vonatkozó, összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére. A SPAR vállalta „például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgáljuk, hogy a SPAR maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását” – mondja a GVH elnöke.
A TELJES cikk elérhető IDE kattintva.
Forrás: HVG
