A haszonélvező és a tulajdonos viszonya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tulajdonos csak akkor és annyiban birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja a tulajdonát, amennyiben a haszonélvező e jogaival nem él. Mindez azt jelenti, hogy a haszonélvező ebben az értelemben a tulajdonosnál is erősebb jogosultságokkal rendelkezik.

A haszonélvezeti jogot személyhez kötött használati jog, amelynek alapján a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A haszonélvezetet a jogirodalom abszolút szerkezetű dologi jognak tekinti. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezővel szemben mindenki mást tartózkodási kötelezettség terhel, azaz mindenkinek, köztük a tulajdonosnak is, tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel a haszonélvezet gyakorlását akadályozzák vagy veszélyeztetik – derül ki a Polgári Törvénykönyvhöz fűzött indokolásból.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt tehát a tulajdonost csak a rendelkezési jog, továbbá a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének joga illeti meg, azaz a tulajdonát a haszonélvezettel terhelten ugyan, de elidegenítheti (eladhatja, elajándékozhatja), illetve tovább terhelheti (pl. ingatlan esetén jelzálogjogot jegyeztethet be rá). Amennyiben a haszonélvező úgy dönt, hogy a jogosítványait nem gyakorolja, úgy időlegesen ugyan, de a tulajdonos is jogosult a használatra és a hasznosításra.

A haszonélvezeti jog legfeljebb a haszonélvező haláláig állhat fenn. Ezen belül azonban – szerződéses haszonélvezet esetén – annak időtartama korlátozható. A haszonélvezeti jog sem élők között, sem halál esetére nem ruházható át, így sem a haszonélvezet eladására, sem annak öröklésére nincs jogi lehetőség. Fontos tudni továbbá azt is, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog bírósági úton sem módosítható. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis a szerződés egyszeri szolgáltatásra irányul, a haszonélvezet létrejöttével a teljesítés megtörténik, így nincs lehetőség a haszonélvezet, mint jog tartalmának vagy időtartamának megváltoztatására, de annak megszüntetésére sem.

A törvényen alapuló, közismert nevén ún. özvegyi haszonélvezeti jog az özvegy halála mellett újabb házasságkötéssel is megszűnik. Megszűnik továbbá a haszonélvezeti jog az ingatlan kisajátításával, illetve a haszonélvező kifejezett lemondó nyilatkozatával és végezetül akkor, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul. A közös tulajdon megszüntetése ugyanakkor nem terjedhet ki a haszonélvezeti jog megszüntetésére vagy annak korlátozására.

A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon (pl. ingatlan) több személyt is megillethet. Ilyenkor a haszonélvezetet vagy egymás mellett egy időben, vagy sorrendben egymás után gyakorolják (pl. haszonélvezettel terhelt ingatlanra az özvegy öröklés útján haszonélvezetet szerez).

A tulajdonossal szemben a haszonélvező helyzete is korlátozott annyiban, hogy nincs lehetősége arra, hogy a haszonélvezeti jogát átruházza (eladja), annak gyakorlását azonban bizonyos keretek között átengedheti. Ez azt jelenti, hogy ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni (pl. ingatlant bérbe adni), ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvezeti jog gyakorlásának ingyenes átengedése esetén viszont semmiféle kötöttség nem érvényesül. Szívességből tehát a haszonélvező bármikor, bárkinek lehetővé teheti a dolog használatát, akár a tulajdonos tudta és belegyezése nélkül is. (A haszonélvezet további szabályait, a joggyakorlás kereteit cikkünk második részében ismertetjük.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.