A hazai cégek szerint általános a korrupció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korrupció szerves része a magyar üzleti gyakorlatnak a magyarországi közepes és nagy vállalatok vezetői szerint – derült ki az EY könyvvizsgáló cégnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végzett felméréséből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.


Az immár a negyedik, egymást követő évben elkészített vizsgálat ugyanakkor azt mutatta: a cégek zöme ezen általános érzület ellenére nem tartja komoly veszélyforrásnak a korrupciót, ami azt jelzi, hogy nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mondta el Biró Ferenc, aki az EY visszaélésekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel foglalkozó partnere.     

Az adatfelvételt 2014 nyarán végezték 311 olyan, Magyarországon működő vállalat körében, amelyeknél az alkalmazottak száma meghaladja az 50 főt, az árbevételük pedig a 250 millió forintot.     

A válaszadók egy 11-es skálán átlagosan 5,5-re értékelték a korrupció elterjedtségét általában Magyarországon, ugyanakkor azt mondták, konkrétan a saját piacukon ez nem érződik (0,9-1,3).     

A vállalati visszaéléseket vizsgáló amerikai szervezet (Association of Certified Fraud Examiners, ACFE) nemzetközi felmérésének az eredményeivel összevetve látszik, hogy a magyarországi közepes és nagy vállalatok nincsenek igazán tisztában a kockázatokkal – mutatott rá Biró Ferenc. Míg a magyar cégek 18 százaléka vélte úgy, hogy a korrupció komoly veszélyforrás, a nemzetközi átlag ennek több mint a kétszerese, 37 százalék.     

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

A válaszadók szerint a beszerzőknél a legnagyobb a korrupció kockázata, ennek ellenére a cégek felénél nincs beszerzési szabályzat, és mindössze 16 százalékuk szabályozza ajándékok adását, illetve elfogadását.     

Ami a korrupció melletti egyéb visszaéléseket illeti, a vállalatok leginkább attól tartanak, hogy az alkalmazottak visszaélnek az általuk megismert kényes cégadatokkal, külső behatolástól mindössze a válaszadók 10 százaléka tart. A vállalati eszközökkel való visszaélést 55 százalék tartja komoly veszélyforrásnak, ez szintén jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (85 százalék).     

A felmérésbe bevont magyarországi vállalatok harmadánál van etikai kódex (a nemzetközi átlag 77 százalék), és mindössze 15 százalékánál etikai vagy korrupcióellenes oktatás (a nemzetközi átlag 48 százalék).     

Szintén feltűnő nemzetközi összevetésben, hogy a véletlennek milyen nagy szerepe van a visszaélések felderítésében: 34 százalékos az aránya, míg a nemzetközi átlag 7 százalék.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.