A járműgyártás húzta az ipart 2013-ban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai ipar a korábbi évi visszaesés után 2013-ban enyhe bővülést tudott felmutatni. Ez főként a járműgyártás folyamatosan javuló teljesítményének, illetve a növekvő exporteladásoknak köszönhető. A belföldi értékesítés eközben tovább zsugorodott.


A magyarországi ipari termelés volumene 2013-ban 1,4 százalékkal bővült az előző évhez képest, s folyó áron 24,83 ezer milliárd forintra rúgott; 2012-ben a Központi Statisztikai Hivatal még 1,8 százalékos visszaesést regisztrált.

Az elmúlt év folyamán az ipari kibocsátás negyedévről negyedévre nőtt, így az első háromhavi 3,7 százalékos visszaesésből eljutott az utolsó negyedévi 5,4 százalékos bővülésig. A legnagyobb mértékű, 6,8 százalékos javulást az utolsó hónapban mérték.

 

Az ipar nagy nemzetgazdasági ágazatai közül a csekély súlyú bányászat termelése 13,9 százalékkal zuhant, az energiaipar 7,7 százalékkal csúszott vissza, a feldolgozóipar viszont összességében 2,0 százalékkal javítani tudott, köszönhetően a jó második félévi teljesítménynek. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a KSH hatnál mért növekedést, a többinél 0,3 és 12,3 százalék között csökkent a volumen.

A három legnagyobb súlyú alágazat közül a járműgyártás minden egyes hónapban nőni tudott a 2012-es bázishoz képest. Így kibocsátása éves viszonylatban kiemelkedő mértékben, 19 százalékkal futott fel, s ezzel egyértelműen az ipari növekedés motorjának bizonyult. Ugyanakkor a szintén komoly súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat 12,3 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása eközben gyakorlatilag stagnált.

A hazai ipart 2013-ban is az export húzta: a kivitel 4,9 százalékos erősödésével a belföldi értékesítés 1,8 százalékos zsugorodása áll szemben. A kivitel tempója folyamatosan gyorsult, az utolsó hónapban 12,9 százalékot mértek. Az év egészét tekintve a teljes ipari értékesítés 58 százaléka ment a külpiacokra; csak a feldolgozóipart nézve – amelynek mintegy egyharmadát a járműgyártás adja – az exporthányad 72 százalékos. Az ipar összes rendelésállománya a tavalyi utolsó hónapban 12,8 százalékkal haladta meg az előző év decemberében regisztráltat.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.