A járműgyártás húzta az ipart


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járműgyártás 9,6 százalékos és a számítástechnikai, illetve elektronikai termékek gyártásának 7,3 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés októberben 6,1 százalékkal nőtt éves összevetésben; munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékos volt az emelkedés – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Azelső becslésben közölt adathoz viszonyítva a második becslés nem változott.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal csökkent.

Az éve első tíz hónapjában az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,4, a belföldi értékesítés 6,2 százalékkal nőtt.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártáson belül a közúti gépjármű gyártásának volumene 9,6, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,7 százalékkal nőtt.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az egyik legjelentősebb alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 25 százalékkal emelkedett.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1, míg a második legjelentősebb italgyártás 16,8 százalékkal emelkedett.

A legnagyobb mértékben, 21,9 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.

Folytatódott a tavaly augusztus óta tartó csökkenő tendencia a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: októberben a kibocsátás 8,0 százalékkal visszaesett.

A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.

A tartós fogyasztási cikkeket gyártók 18,9 százalékkal növelték eladásaikat tavaly októberhez viszonyítva, a beruházási javak kereslete 3,9 százalékkal nőtt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.