A járulékcsökkentés nem segít a munkahelyeken

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. március 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem várható, hogy érdemben emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon a kormány által javasolt járulékcsökkentés következtében.

A Pénzügyminisztérium által kiadott hatástanulmány szerint alapesetben a fajlagos munkaerőköltség egy százalékpontos csökkenése három év alatt 0,15 százalékkal emeli a munkaerő-keresletet, az ötpontos csökkenés pedig 0,8 százalékkal. A recesszió miatt azonban a járulékkulcsok lenyesése talán csak arra lesz jó, hogy enyhítse a létszámleépítés mértékét.

Az idén – mivel a tehercsökkentés csak a második félévtől lesz érvényes és csak a minimálbér duplájáig – 0,2 százalékponttal növeli a foglalkoztatást az intézkedés, jövőre viszont ez nyilván magasabb arányú lesz – három év alatt 1,5 százalékkal lehet magasabb a foglalkoztatottak száma. Ez 57 ezer pluszalkalmazottat jelent.

A járulékcsökkentés kiadása az idén 81, jövőre 302 milliárd forint lesz a PM számításai szerint, három év alatt tehát mintegy 700 milliárd forint kiesést generál az intézkedés. Abból kiindulva, hogy a járulékcsökkentés elsősorban az alacsony keresetűeknél jelenthet komolyabb arányú foglalkoztatottságbővülést, a potenciális 1,5 százalékos foglalkoztatottságiráta-emelkedés a dupla minimálbér alapján számítva 450-480 milliárd forint többletadó- és többletjárulék-bevételt generál. Ha ebbe beleszámítjuk, hogy az érintettek az összes pénzüket elköltik, ráadásul nem kell utánuk munkahely-keresési támogatást fizetni, akkor sem keletkezik annyi pluszbevétel, amely kompenzálná a járulékcsökkentésből adódó kiesést.

Vagyis a foglalkoztatási ráta tartós növeléséhez ez még nem elegendő. Szűcs Erika munkaügyi miniszter legutóbb egy konferencián azt nevezte stratégiai célnak, hogy a foglalkoztatás 57 százalékos aránya 65 százalékra emelkedjen. Magyarországon a bértámogatási programok sokasága érhető el, nem érvényesül azonban az az elv, hogy csak akkor indokoltak a keresetnövelő támogatások, ha olyan munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, amelyek hasznot hajtanak valakinek vagy piaci kudarcot küzdenek le – derül ki a Reformszövetség felkérésére Köllő János, a Veszprémi Egyetem docense által készített tanulmányból.

A sok támogatás, kedvezmény, a jogosultak széles köre egyáltalán nem hatékony, ráadásul nem is mérhető a hatás. Ezek megszüntetése indokolt lenne (Köllő szerint idetartozik a Start-kártya is ), és a felszabaduló összeget a Munkaerőpiaci Alapba beforgatva a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott, személyre szabott, összetett és intenzív programokat lehetne indítani.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek:


Duna House: visszaesett az ingatlanpiac
2019. december 6.

Duna House: visszaesett az ingatlanpiac

Az erősebb őszi hónapok után nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac, az idén novemberben országosan 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel.