A kiemelkedő karrier 7 titka


Általánosságban elmondható, hogy aki pénzért dolgozik, valamilyen karrierutat jár be. Ezen felül vannak olyan konkrét és jól azonosítható tényezők, amelyek másoknál nagyobb mértékben képesek befolyásolni szakmai sikereinket. Legalábbis így látja Johannes Steyrer, a Wien University Executive Academy EMBA Healthcare Management képzésének akadémiai igazgatója és a Wien University Bécs karrier- és menedzsmentszakértője és Wolfgang Mayrhofer, a WU Bécs Interdiszciplináris Menedzsment és Szervezeti Viselkedés Intézetének vezetője. A karrier utak tanulmányozásával foglalkozó szakemberek átfogó vizsgálatok után megdöbbentő felismeréseket gyűjtöttek arról, hogy mely tényezők tehetnek igazán sikeressé, vagy törhetnek meg egy karriert. 

Mi az, ami igazán sikeressé teheti karrierünket?

A Karrier Hullámvasút (Karriereachterbahn) című frissen megjelent könyvükben a szakemberek 30 év tudományos kutatás eredményét összegezve mutatnak rá azokra a faktorokra, amelyek sikeressé tehetik vagy éppen megtörhetik karrierünket.

Íme a kiemelkedő karrier 7 titka

A kutatók egy metaanalízis során több mint 500, évtizedeken átívelő tanulmányhalmazt elemeztek, keresve azokat a tényezőket, amelyek a leginkább meghatározzák az emberek szakmai pályáját. A kutatás során több mint 600 000 ember karrierjét vizsgálták világszerte, és a tanulmányba a 35 ország közötti kulturális különbségekre vonatkozó kutatásokat is bevonták.

Mint kiderült, a karrierek globális megítélése meglehetősen homogén. A kutatók hét olyan tényezőt azonosítottak, amelyekről az emberek úgy vélik, hogy befolyásolták a karrierjüket, függetlenül attól, hogy honnan származnak.

  1. Tanulás és fejlődés: Azon tényezők, amik a személyes fejlődésünk szempontjaihoz kapcsolódnak, és többek között a saját képzettségeink erősítéséhez vagy a formális vagy informális ranglétrán való felemelkedéshez szükségesek.
  2. Vállalkozói szellem/szemlélet: A vállalkozások önálló alapítását és vezetését jelenti.
  3. Munka és magánélet egyensúlya: Azaz, hogy mennyire vagyunk képesek sikeresen összeegyeztetni életünk különböző területeit. Az egyensúly lehetőséget teremt számunkra, hogy az értékrendünknek megfelelően az élet különböző területeire összpontosítsunk függetlenül attól, hogy épp milyen életszakaszban járunk, vagy milyen események befolyásolják a mindennapjainkat. – Így életünk bizonyos időszakaiban mi dönthetjük el, hogy kisebb vagy nagyobb hangsúlyt fektetünk a szakmai kötelezettségeinkre.
  4. Pozitív hatás: Ez a tényező a mindennapi feladatainkon túlterjedő szakmai tevékenységünk előnyeit mutatja, melyek egy nemesebb célt, vagy akár a közjót szolgálják.
  5. Pozitív munkahelyi kapcsolatok: Ez az emberi kapcsolódás iránti alapvető szükségletünkre vonatkozik. Ilyen lehet a munkahelyi barátság, vagy a kapcsolatok által nyújtott boldogság érzése is.
  6. Anyagi biztonság: A stabilitás iránti alapvető igényünket tükrözi. Ahhoz, hogy boldogulhassunk a mai modern társadalomban, elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, amely általában a fizetett munkát jelenti.
  7. Pénzügyi siker: Ha az anyagi biztonság a kenyér, ami a túlélésünkhöz szükséges, a pénzügyi siker egy igazi gourmet fogás. Az anyagi jómód elérése a pénzügyi siker egy példája.

A pénz azonban nem minden: „A karriertervek nem csupán a pénzre fókuszálnak, és nem egydimenziós fejlődésről szólnak a ranglétrán” emelte ki Steyrer. Ha az aktuális trendeket nézzük, láthatjuk, hogy a tanulás, a fejlődés és a vállalkozói szellem a legfontosabb tényezőkké válnak.

Know-how: A lényeg a kémiában és az alkalmazkodásban van. 

A tanulmány metaanalízise három sikerváltozóra összpontosított: 1. a ranglétrán való felemelkedés, 2. a jövedelem és 3. a karrierrel való elégedettség. Összesen 26 befolyásoló tényezőt vizsgált a tanulmány: ezek között szerepel például az egyéni potenciál (pl. személyiség vagy IQ), a teljesítményt (pl. motiváció és elkötelezettség), a különböző karrierterületek közötti különbségek (pl. szervezeti támogatás), a társadalmi tényezők (pl. társadalmi gyökerek) és az interakciós szempontok (pl. mentorálás, hálózatépítés, taktikai megközelítés stb.). Steyrer számára az alábbi tényezők a legérdekesebbek:

„Az a tény, hogy az úgynevezett „vezető-beosztott-viszony (LMX) kapcsolat”-ról kiderült, hogy a ranglétrán való felemelkedés legfontosabb tényezője. Úgy tűnik, hogy a vállalati hierarchiában való sikeres feljebbjutás kulcsa a vezetők és az alkalmazottak közötti bizalomteljes, lojális kapcsolat. Ezen felül a beosztottaknak érdemes a felettesük “belső körébe” tartozni.

Nem meglepő, hogy a jövedelmet leginkább a munkaórák száma határozza meg, amit rögtön utána az IQ követ.

A karrierelégedettség szempontjából a személy-környezet illeszkedés (illik-e hozzám a munkám) áll az első helyen, ezt szorosan követi az LMX-kapcsolat”.

Üzleti tanulmányok szakon végzettek: Mit árulnak el a hosszú távú kutatások

„Hosszútávú vizsgálatot is végeztünk az üzleti tanulmányokat végzettek karrierjéről” – mondja Steyrer, majd hozzáteszi: „A vezetői karrierek esetében az iránymutatás és a teljesítménymotiváció, valamint a kapcsolatteremtő képesség és a rugalmasság kombinációja döntő fontosságú az illető sikere szempontjából”. A foglalkoztathatóság, azaz a karrier saját kezébe vételének képessége nemcsak a karriert segíti elő, hanem közvetlen hatással van a fizetésekre is: azok, akik e tényező tekintetében a felső negyedbe kerültek, körülbelül harmadával többet keresnek, mint az alsó negyed.

Az üzleti diplomások karrierstratégiájaként rendkívül fontos a kapcsolatépítés és a racionális érvelés képessége. „Ezek a tényezők a karrier előrehaladtával általában még fontosabbá válnak, mivel a nyomás egyre nagyobb, és egyre nehezebb érvényesülni” – mutat rá Steyrer.

Karrier: a férfiak és nők közötti különbségek

A WU kutatóinak elemzéséből az is kiderül, hogy a nőket inkább a jövedelmi, mint a karrierbeli különbségek sújtják. A WIFO, az osztrák gazdaságkutató intézet adatai szerint Ausztriában a nemek közötti bérszakadék – többek között a munkaidő, az iparág, az oktatás vagy a vezetői pozíciók figyelembevételével kiigazítva – 6,2%-ot tett ki, ha órabérre bontják. Johannes Steyrer csapata még egy lépéssel tovább ment. Az üzleti diplomásokról szóló tanulmányukhoz olyan férfiakat és nőket választottak, akik a lehető legtöbb személyiségjegyben és munkaköri jellemzőben megegyeztek, és akik társadalmi és családi helyzetük (pl. házasság, élettársi kapcsolat, gyermekek) tekintetében is nagyon hasonlóak voltak. Lényegében virtuális ikreket kerestek. Mindhárom csoportot összevetve a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség az első 10 évben 24%-ot tesz ki. Ha a virtuális ikreket nézzük, ez az arány 13%-ra csökken. „A csoportok összehasonlítása azt mutatja, hogy a párhuzamosítás után a legfiatalabb (2010-es) csoporton belül szinte nincs jövedelemkülönbség. Ebben az összefüggésben egy dolog fontos: a személyiség vagy a munkahelyi jellemzők aligha tudják a különbséget csökkenteni. Ami döntő, az az emberek családi állapota. A nők nehéz döntés előtt állnak: vagy a családot és a gyermekvállalást választják, vagy a karrierépítés útjára lépnek. A kettő együtt nem megy.” – foglalta össze az eredményeket Steyrer.

A szerzőről

Johannes Steyrer a WU Executive Academy EMBA Health Care Management és az Health Care Management Certificate Program tudományos igazgatója, valamint a WU Bécs Interdiszciplináris Vezetési és Szervezeti Viselkedési Intézetének professzora. Kutatásaiban a HR-menedzsmenttel, a vezetők karrierfejlesztésével, valamint a betegbiztonsági kultúra orvosi és ellátással kapcsolatos hibákra gyakorolt hatásával foglalkozik.

A „Karriereachterbahn – Was Berufswege wirklich beeinflusst” (Karrier hullámvasút. Mi befolyásolja igazán a szakmai karriereket) című új könyvről WOLFGANG MAYRHOFER/JOHANNES STEYRER (EDS.) A könyv az üzleti iskolát végzettek vezetői karrierjéről szóló nagyívű kutatás eredményeiről számol be. Először is három különböző csoport alapján mutatja be a karrier sikerességét befolyásoló tényezők időbeli változásait, összehasonlítva az 1990-es években végzett öregdiákokat a 2000-es és 2010-es években végzett korcsoportokkal. Másodszor, a könyv a karriereket általában befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos kutatások globális helyzetének metaanalízisét is ismerteti, több mint 500 tanulmányt figyelembe véve, amelyek több mint 600 000 ember karrierjét vizsgálták. Végül a kutatók mintegy 35 ország között elemezték a kultúrák közötti különbségeket, megkérdezve például, hogy a különböző kultúrákban élő emberek mit társítottak a karrier fogalmához.

Forrás: WU Executive Academy


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév Magyarországnak

Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor. A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét.

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.