A kkv-k már fejlesztenének – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Óvatos optimizmus jellemzi a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek az ingatlanok mellett leginkább gyártószerkezetekbe terveznek beruházni a következő egy évben. A meghatározó cél immár a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés. Az InfoTandem infografikája.


Ha minimálisan is, de többségben vannak azok a magyarországi vállalkozások, amelyek optimistán tekintenek a jövőbe: arányuk 31 százalékos, szemben a 29 százaléknyi pesszimistával. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Zrt. készített 2016 szeptemberében, 343 cég – minimum 2, maximum 249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozás – körében. A leginkább derülátónak a 10–49 fős közepes szereplők bizonyultak, ezek 48 százaléka sikeres következő évben reménykedik.

 

A megkérdezettek fele a megelőző 12 hónaphoz hasonló árbevétel elérésében bízik, 28 százalék viszont bővülő forgalommal (zömmel egyszámjegyű növekedéssel) kalkulál éves távlatban. A körülmények fokozatos javulására utal, hogy a nyilatkozóknak csak az egytizede volt kénytelen üzleti lehetőségekről lemondani az elmúlt egy esztendőben (az ebből származó bevételkiesés így sem kicsi: 88 milliárd forintra rúg). Szintén jó hír, hogy a kkv-k egyharmada – főként a megrendelések növekedésére reagálva – létszámbővítésben gondolkodik, aminek nyomán összesen 87 ezer új munkahely jöhet létre jövőre.

A felmérés választ keresett arra is, hogy a meghatározó területeken milyen értékben terveznek beruházni a cégek a következő 12 hónapban. A kkv-szektorra kivetített teljes összeg 2,3 ezer milliárd forintra jött ki, amelynek szűk fele ingatlancélú invesztíciókban (vásárlás, építés és bérlés) ölt majd testet. Ugyanakkor a második helyre a gyártószerkezetek kerültek, a harmadikra pedig a haszongépjárművek, együttesen csaknem ezermilliárdos értékben. Ez azt erősíti, hogy a beruházások fő mozgatórugója immár a hatékonyság növelése és a kapacitások bővítése, szemben a korábbi időszakkal, amikor az amortizálódó eszközök pótlásán volt a hangsúly. Az informatikai fejlesztési tervek szintén számottevőek (hardverre 58 milliárd, szoftverekre 116 milliárd juthat); irodai eszközökre 30 milliárdot költenének.

A fejlesztések finanszírozásában a cégek továbbra is kiemelten támaszkodnának az uniós forrásokra: 27 százalék ezt jelölte meg elsődlegesként. További 12 százalék az állami programokból igényelne pénzt. A vállalat saját tőkéjéből 19 százalék fejlesztene, s mindössze 8 százalék folyamodna bankhitelért.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.

2024. június 18.

EY: adatlopásoktól rettegnek a vásárlók

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 18.

PwC: a CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.