A közös megegyezéssel kilépett dolgozó is perelhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bevett gyakorlattá vált, hogy az erről szóló okiratban a felek nyilatkoznak, hogy egymással szemben további követelésük nincs. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy utóbb a dolgozó ne kérhesse például az el nem számolt túlmunka megfizetését.

A Legfelsőbb Bíróság egy friss eseti döntése szerint a munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót – a nyilatkozat határidőben történt megtámadása következtében – nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos elszámolási kötelezettsége alól.

A szóban forgó ügyben a dolgozó munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntették meg. Ennek során a munkáltató kifizette a felmondási időre járó munkabért és a végkielégítést. A közös megegyezés egyik pontja szerint a felek kölcsönösen kijelentették, hogy a megállapodásban foglaltak mindkét fél részéről történő maradéktalan teljesítése esetén egymással szemben a jelen megállapodásban rögzítetteken túlmenően egyéb igényük nincs. A megállapodás ezen túl jogorvoslati kioktatást is tartalmazott. A dolgozó 30 napon belül a foglalkoztatónak küldött levélben a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát megtévesztésre hivatkozással megtámadta. Erre választ nem kapott, ezért néhány héttel később postára adta a keresetlevelét, amelyben a fentiek szerint támadta a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát, illetve egyéb igényeket is előterjesztett.

Módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése megtévesztés miatt érvénytelen, továbbá igényt terjesztett elő a jogellenes megszüntetés esetére járó, a Munka Törvénykönyvében előírt jogkövetkezmények alkalmazására is. Ezen túlmenően a saját gépjárművel való munkába járás költségének megfizetését, valamint étkezési hozzájárulás megtérítését, valamint a rendkívüli munkavégzésért járó bér, és pótlék megtérítését is igényelte.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a munkáltatónak címzett levelében a dolgozó határidőben támadta meg a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát, a keresetét azonban a törvényben előírt 30 napos határidőn túl nyújtotta be, azaz a közös megegyezés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme elkésett, ezért a bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetés iránti keresetet elutasította. A túlmunka díjazását azonban a keresetlevél postára adásától számított 3 évre visszamenőlegesen megítélték. Ezt meghaladóan a túlmunkával kapcsolatos követelést elévülésre tekintettel elutasították. Bizonyítottság hiányában ugyancsak elutasította a bíróság az étkezési hozzájárulás iránti, valamint az utazási költségtérítéssel kapcsolatos igényét. Ami azonban a cikkünk szempontjából igazán lényeges, az, az, hogy a bírósági álláspont szerint a közös megegyezésben szereplő joglemondó nyilatkozat nem mentesíti a munkáltatót a megfelelő elszámolás alól.

A másodfokú bíróság azonban másként értelmezte a joglemondást. Hivatkozott arra, hogy eredményes megtámadás hiányában a közös megegyezés érvényes. Így nem vizsgálható, hogy az utóbb előterjesztett, túlmunkadíj iránti igény alapos-e, hiszen a megegyezés tartalmazza, hogy a feleknek egymással szemben a megállapodásban rögzítetteken túlmenően egyéb igényük nincs. A dolgozó tehát annak tudatában írta alá a közös megegyezést, hogy tisztában volt az általa teljesített munkaidő mértékével, és a munkabér elszámolással. Ezt sem a megállapodás aláírásáig, sem azzal egyidejűleg nem kifogásolta.

A felülvizsgálat folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy helytálló a másodfokú bíróság határozata a tekintetben, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetésének jogszerűsége nem volt vizsgálható. A felülvizsgálati eljárás tárgyát ebből következően csupán az képezte, hogy a túlmunkadíj iránti igény megalapozott-e.

Az Mt. 7. §-ának (1), (3) bekezdésében foglaltak értelmében a megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetőleg ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Ebből következően a dolgozó a jogszabályban előírt határidőn belül támadta meg az elszámolással kapcsolatos nyilatkozatát, majd az elévülési időn belül keresettel fordult a bírósághoz Ezen igény tekintetében tehát a kereset elkésettsége nem állapítható meg. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki az ítéletében, hogy a közös megegyezésbe foglalt joglemondó nyilatkozat – a megtámadásra figyelemmel – nem mentesíti a munkáltatót elszámolási és esetleges fizetési kötelezettsége alól. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (BH2011. 146).

Összefoglalva tehát, ha a dolgozó a közös megegyezésben szereplő joglemondó nyilatkozatát határidőben megtámadja, és a bíróság előtti eljárásban sikeresen bizonyítja, hogy a nyilatkozat megtételekor tévedésben volt, és a tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, akkor igényt tarthat a ki nem fizetett járandóságai utólagos megtérítésére. Célszerű tehát, hogy az elszámolás a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamennyi dolgozónak járó kifizetés feltüntetésével készüljön el.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.