A magyar cégek inkább előre törlesztenek Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar vállalkozások 29 százaléka a korábbinál óvatosabban vesz fel hitelt, 27 százaléka pedig előtörleszti a már a meglévő hiteleit – derül ki az Intrum követeléskezelő február és május között készült felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön tették közzé.

A kutatásból kiderül, hogy a magyar cégeket elsősorban az ügyfeleik fizetési nehézségei és a „fizetési rés” hosszabbodása érinti érzékenyen. A fizetési rés a megegyezés szerinti fizetési határidő és a kifizetés tényleges időtartama között eltelt időt jelenti, amely a járvány óta csaknem minden országban jelentősen emelkedett, hiszen a lassuló gazdasági növekedés miatt csökkent a kereslet és zavarok keletkeznek az ellátási láncban.

A magyar cégek 45 százaléka mondta azt, hogy a makrogazdasági bizonytalanság miatt meghosszabbították az eredetileg szabott fizetési határidőket, ennek ellenére a magyar cégek fogyasztói, vállalati és állami kifizetései is jelentősen csúsznak.

A közlemény idézte Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, kifejtette, hogy a fizetési folyamatok gyorsítása mindenkinek az érdeke, ebben segítenek a gyors fizetést támogató megoldások, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is támogatott azonnali fizetési rendszer. Sok esetben viszont nemcsak az adminisztráció, hanem a pénzügyi gondok okoznak fizetési nehézségeket.

Az igazgató azt is elmondta, hogy a gazdasági szereplők tavalyhoz képest jóval kevesebb hitelt vesznek fel a piaci pénzintézetektől, a vállalati hiteltranzakciók száma és volumene a lakossági hitelekénél is nagyobb mértékben csökkent, azonban a forráshiány sok cég számára megoldatlan problémát jelent. Hozzátette: jó irányt jelenthetnek a jegybank által biztosított, kedvezményes hitelek, vagy a hitelgarancia-programok. A cégek fokozott óvatossága miatt viszont nem biztos, hogy ez elegendő, ezért szükség lehet további, vissza nem térítendő támogatásokra is.

A felmérés idején, február és május között Magyarországon a cégvezetők 50 százaléka számított arra, hogy az év végéig recesszióba kerül a gazdaság, 18 százalékuk pedig már érzékelte a gazdasági visszaesést. Európai szinten a cégvezetők 56 százaléka számított egy éven belül visszaesésre, amelyet 24 százalékuk már érzékelt is

Az Intrum évente készíti el az Európai Fizetési Jelentését, amelyhez az idén 29 európai országban 10 000 vállalattól, Magyarországon 445 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésükről február és május között. Az idei felmérésből jól látszanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.