A magyarok fele takarékoskodik rendszeresen egy banki felmérés szerint

Az emberek közel fele, 49 százaléka szokott rendszeresen takarékoskodni, közülük pedig a legtöbben 100 ezer forint alatti összeget tesznek félre havonta – derül ki az MBH Bank által végzett reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság takarékoskodási szokásait vizsgálta. A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek közel fele több mint három havi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A megtakarítók 44 százaléka helyezi el bankban a félre tett pénzét, de a magas inflációs környezet ellenére az emberek negyede még mindig otthon tartja a megtakarításait.

Az MBH Bank a Takarékossági világnap alkalmából reprezentatív kutatást végzett a lakosság körében, amelyben a magyarok megtakarítási szokásait vizsgálták. A megkérdezettek háromnegyede (78%) nyilatkozott úgy, hogy készít pénzügyi terveket havi, negyedéves vagy akár éves szinten, a legtöbben havi rendszerességgel (42%) gondolják át költéseiket. A kutatásból fény derült arra is, hogy az emberek 76 százaléka 100 ezer forint alatti összeget tesz félre havonta, ugyanakkor ez az érték a Közép-Dunántúli régióban jóval magasabb.

Egyre többen terveznek előre

A megkérdezettek körében a válaszadók életkorával együtt növekszik azok száma is, akik nem készítenek pénzügyi terveket, a települések nagysága azonban pozitív irányba mozdítja ugyanezen értéket. Akik hosszabb távon készítenek pénzügyi terveket, leginkább 3 éven belüli időtávra terveznek előre (81%), és mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy a megkérdezetteknek, hogy ennél hosszabb távú pénzügyi céljai lennének. Rövid és középtávon a lakásfelújítás és autóval kapcsolatos költések a legjellemzőbbek, míg a hosszútávon tervezőknél a saját lakás és a nyugdíj témája is felmerül.

Legfontosabb cél a biztonsági tartalék képzése

Az emberek majdnem 90 százaléka szokott megtakarítani, közülük a legnagyobb arányban havi néhány tízezer forintot, azonban a 27-35 éves korosztályban, valamint a Közép-Dunántúli régióban magasabb azok aránya, akik 200 ezer forint felett tudnak félretenni. A megtakarítással rendelkezők közel fele (48%) rendelkezik három vagy több havi jövedelemnek megfelelő összeggel, ahogy pedig növekszik az életkor, úgy növekszik azok aránya is, akiknek ilyen mértékű megtakarítása van. A válaszadók legfőbb célja a biztonsági tartalék képzése, ezt pedig szorosan követik azok, akik lakásfelújításra vagy nyaralásra szánják félretett pénzüket.  A megtakarítási lehetőségeket jelentősen visszavetette a Covid19-világjárvány, ugyanis ezt követően az emberek megtakarításainak üteme a felére csökkent, de 2023-ban ez már újra a Covid előtti ütemben növekszik.

 A rugalmasság a legfőbb szempont a megtakarítás formájánál

A megtakarítási formák között a készpénz továbbra is kiemelt, 40 százalék feletti szerepet képvisel, népszerű még a folyószámlán tartott pénz és az állampapír, ezeknél kisebb arányban tartják félretett pénzüket az emberek megtakarítási számlán, ingatlanban, lekötött betétekben, illetve részvényekben Az emberek véleménye szerint a legfontosabb szempont, hogy rugalmasan kezelhető legyen, valamint, hogy az értékéből ne veszítsen félretett pénzük.

A július elején bevezetett adó, a SZOCHO az emberek közel felénél volt befolyással a befektetéseikkel kapcsolatban meghozott döntésekre. A SZOCHO mentes termékek közül az állampapírok mellett a Tartós Befektetési számla volt a legnépszerűbb. A pénzügyekkel kapcsolatban meghozott döntések során csak kevesen tájékozódnak naponta (6%) a pénzügyekben, jóval magasabb azok aránya, akik ritkábban mint havonta (32%) informálódnak gazdasági kérdésekben. A tájékozódás során a legtöbben a bankok honlapját olvassák, online szakmai lapokat és internetes fórumokat követnek, a befektetéseikkel kapcsolatban pedig a megkérdezettek túlnyomó része nem kér tanácsot és egyedül dönt, vagy családtagjaira hallgat.

Forrás: MBH sajtóanyaga

---