Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lassuló GDP-növekedés, stagnáló ipar és zuhanó beruházások jellemezték a magyar gazdaság 2016-os esztendejét; látványos bővülést szinte csak az agrárium tudott felmutatni. Az InfoTandem infografikája.
A magyar gazdaság 2013-ban állt ismét növekedési pályára – az azt megelőző évben még 1,6 százalékos visszaesést mértek –, ami azóta is kitart, ám a 2014-es 4 százalék óta fokozatosan lassul a tempó: a tavalyi előzetes adatok már csupán 2 százalékos GDP-bővülésről szólnak. A lassuló szekeret ráadásul nem az ipar vagy a beruházások húzták, hanem a mezőgazdaság és szolgáltatások. A külkereskedelem sem szárnyalt, a forgalom növekedési üteme exportban (+3,1%) az elmúlt három, importban (+1,7%) az elmúlt négy évet tekintve a legalacsonyabbra sikeredett. A jó hír az, hogy a 10 milliárd eurós aktívum 1,4 milliárdos javulást tükröz éves viszonylatban.
A főbb ágazatok közül leginkább az agrárium nyújtott elismerésre méltó teljesítményt. A mezőgazdasági értékesítés volumene január–decemberben 15,9 százalékkal múlta felül a korábbit, az ágazat bruttó hozzáadott értéke pedig (előző évi áron) 18 százalékkal gyarapodott. A növénytermesztés – köszönhetően a meleg és csapadékos időjárásnak – kiemelkedő terméseredményeket produkált: a burgonya kivételével az őszi betakarítású növények mindegyikéből több termett, mint 2015-ben. Gabonából például 5,4 százalékkal zsugorodó területről sikerült 18 százalékkal többet betakarítani. De például repcéből másfélszer annyi termett, mint egy évvel korábban, s a kukorica termésátlaga is rekordot döntött.
Nem így az ipar, amely összességében – hullámzó évközi teljesítmény mellett – mindössze 0,9 százalékkal tudta megfejelni előző évi produkcióját. A belföldi eladások volumene visszaesett (1,2 százalékkal), s az összes értékesítés közel kétharmadát adó export is mindössze 0,4 százalékkal erősödött. A feldolgozóipar 1,4 százalékos bővülését nyolc emelkedni tudó alág hozta össze; közülük a legnagyobb mértékben, 9,3 százalékkal a szinte kizárólag külpiacra termelő elektronikai ipar volt képes növekedni, de például a járműgyártás már csak 0,3 százalékot tudott felmutatni. A visszaeső alágak közül a gépek, gépi berendezések gyártása esett a legnagyobbat, 11 százaléknyit.
Nincs ok hátradőlni az építőiparban sem. A szektor már 2015-ben is gyengén muzsikált, termelése alig 3 százalékkal nőtt, tavaly viszont 19 százalékos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. A fő ok: 2015 végére egy sor uniós forrásból végzett munka befejeződött.
Ennél nagyobb zuhanás már csak a beruházások terén mutatkozott: a negyedik negyedévben 24 százalékkal, az év egészét tekintve pedig ötödével estek vissza az invesztíciók, ami szintén az EU költségvetési ciklusváltásával van összefüggésben. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban például egyértelműen azért volt brutális mértékű, 81 százalékos zuhanás, mert kifutottak az EU-pénzből finanszírozott fejlesztési projektek. A uniós források által kevésbé érintett területeken azért volt némi beruházás-bővülés, a feldolgozóiparban például 7 százaléknyi.
A mezőgazdaság mellett még a szolgáltatások szerepeltek viszonylag jól. A kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 7 százalékkal nőtt. A vendéglátóhelyek eladási forgalma 6,2 százalékkal erősödött. Mindeközben a fogyasztói árak enyhén, éves átlagban 0,4 százalékkal kúsztak feljebb.
