A mezőgazdasági cégek a listavezetők a biztosításoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből.

A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja.

Az agrárcégeknél lehet a legmagasabb a kockázat

„A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, azaz kgfb-vel vagy casco-val, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Nem meglepő módon a legnagyobb arányban az agrárcégek biztosítottak (94%), hiszen rendkívül magas kockázatnak vannak kitéve. Az aszály, a jégeső vagy a fagykár ugyanis a termés meghatározó részét pillanatok alatt elviheti, és ezzel a termelési ciklusban akár minden bevétel kárba veszhet. Biztosítottság tekintetében a mezőgazdasági szektort az ipari, építőipari kkv-k követik (91%), a kereskedelemben (88%) és a szolgáltatók között (87%) viszont átlag alatti a biztosítással rendelkezők aránya.

biztosítások

Az is megfigyelhető a megkérdezettek körében, hogy minél nagyobb egy kkv, annál jellemzőbb, hogy van általános felelősségbiztosítása, illetve céges gépjárműve és így kötelező felelősségbiztosítása. Amíg a mikrocégeknél 59 százalék az utóbbit kötők aránya, a kisvállalkozásoknál 61 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 85 százalék. Általános felelősségbiztosítása a legkisebb kkv-k 51 százalékának, a közepes méretűek 66 százalékának van, a legnagyobbak viszont már 10-ből 8 esetben rendelkeznek vele.

A szektorspecifikus biztosítások aránya is növekedhet

Az egy-egy szektorra jellemző, speciális biztosítások tekintetében szintén az agrárium jár az élen, ahol a cégek 53 százalékának van mezőgazdasági biztosítása, a szolgáltató vállalkozások 46 százalékának szakmai felelősségbiztosítása, míg az iparban és az építőiparban ehhez képest jóval alacsonyabb (26%) az építési-szerelési biztosítással rendelkező vállalkozók száma.

Ár és személyes kapcsolatok – főként ez alapján döntenek biztosításukról a vállalkozások. Tízből kilenc kkv-nak (88%) nagyon fontos az ár-érték arány, biztosító választásakor, ezt szorosan követik a korábbi pozitív tapasztalatok (85%) és a lefedett kockázatok (83%). A digitális megoldások térnyerését mutatja, hogy jelentőségben az online elérhetőség (71%) felzárkózott közvetlenül a személyes ügyfélkiszolgálás (79%) és a személyes kapcsolattartó (78%) mellé, miközben a fiókhálózat közelsége a legkevésbé fontos 44 százalékkal.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).