A nagy cégek mumusa a kiberbűnözés – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek bő kétharmadának kellett egy vagy több válsághelyzettel szembenéznie az utóbbi fél évtizedben. A kiváltó okok listáját a likviditási problémák vezetik, az igazán nagy szervezetek fő ellensége ugyanakkor a kiberbűnözés. Az InfoTandem infografikája.

Alig akad olyan cégvezető, aki ne számítana arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet. A PwC globális kutatása során legalábbis a megkérdezett több mint 2 ezer vezető tisztségviselő 95 százaléka így nyilatkozott. Márpedig a 2019-ben lezajlott kutatás igencsak széles kört ölelt fel, hiszen 43 ország és 25 szektor legkülönbözőbb méretű cégeit érték el vele.

Egy dolog persze a várakozás, és egy másik az, ami már megtörtént. Utóbbiról sem festhető azonban túl derűs kép. A cégvezetők alig egyharmada dicsekedhet ugyanis azzal, hogy eddig megúszta komolyabb krízisek nélkül, 69 százalékuk az utóbbi öt évben már átesett valamilyen válságszituáción. Egynegyedük csak egy ilyet jelölt meg; egynél több, de legfeljebb öt krízis 38 százalékuk vállalatát érintette, 7 százalékuk feje felett pedig ötnél is többször összecsaptak a hullámok az utóbbi esztendőkben.

Az okok listáját a nagy átlagot tekintve a pénzügyi, likviditási problémák vezetik, holtversenyen a technikai, technológiai hibákkal (egyarán 23 százalék említette ezeket). A sorban az üzemeltetési hiba (20 százalék) és a versenyképességi, piaci zavar (18 százalék) következik. A válságot kiváltó lehetséges tényezők 19-es listáján az utolsó helyre a terrorizmus került, 5 százalékos említéssel.

Figyelemreméltó eltérés mutatkozik a vezető okok tekintetében, ha a vizsgált mezőnyt leszűkítjük a valóban nagy, minimum 5 ezer embert foglalkoztató cégekre. Náluk a leggyakoribb veszélyforrás a kiberbűnözés (26 százalék). Dobogós helyen végeztek még a természeti katasztrófák (22 százalék) és a vezetők általi vétségek (17 százalék). A dobogóról mindössze egy százalékponttal szorultak le az etikai vétségek, ide sorolva a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaéléseket is.

Azon válaszadók közül, akik cégükkel már túlestek legalább egy súlyos válságon, 42 százalék nyilatkozta azt, hogy a krízis után „jobb helyzetbe” került. A felmérés alapján főként azon vállalatok képesek versenyelőnyhöz jutni válság idején, amelyeknél még a krízis bekövetkezte előtt megfelelő forrásokat rendeltek a válságkezeléshez, illetve amelyeknek kipróbált folyamatuk van ezekre az esetekre. Szintén fontos, hogy végezzünk okfeltáró elemzést, majd kövessük is nyomon azt, s nem utolsósorban cselekedjünk csapatként, és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.

Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy a válaszadók 29 százaléka azt nyilatkozta, nem rendelkezik válságkezeléssel, illetve válságkezelési felkészüléssel foglalkozó munkatársakkal.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Csalók élnek vissza az MNB nevével és logójával

Újabb csalási kísérletben igyekeznek csalók hitelesnek tűnni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevével és logójával: egy most terjedő emailes csalásban bűnözők magánszemélyeket próbálnak meg rábírni arra, hogy egy „MNB által támogatott” víruskezelő programot töltsenek le – közölte az MNB hétfői közleményében, kiemelve hogy a jegybank nem készít és támogat víruskezelő programot sem lakossági sem vállalati ügyfelek számára.