A nagyobb cégeknek alig maradt idejük a vállalati visszaélés-bejelentési rendszer kiépítésére


Az államfői vétót követően május 23-án fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (whistleblowing törvény). A 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak nem sok idejük maradt a felkészülésre, a 2023. évi XXV. törvénnyel május 25-én kihirdetett szabályokat 60 nap elteltével, július 24-től kezdődően alkalmazniuk kell.

Releváns jogszabályok:


Az új szabályozás nem előzmény nélküli, a jelenleg hatályos panasztörvény – a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény – már megteremtette az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszert, valamint a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozási kereteit, továbbá a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó szabályokat is. Ezeket azonban jelenleg lehetőség és nem kötelezettség alkalmazni. 

A most elfogadott új magyar whistleblowing-törvény megalkotását elsősorban az ún. whistleblowing-irányelv (az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i EU 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv) magyar jogrendszerbe építése indokolta. Ezért a 2023. évi XXV. törvény alapvetően követi az Irányelv rendelkezéseit, emellett sok helyen átveszi a most hatályos 2013-as panasztörvény szabályait, és fontos új kötelezettségeket is megállapít a hatálya alá tartozó cégekre nézve. 

Az új törvény általános indokolása kiemeli: a whistlebowling-irányelv célja, hogy a meghatározott uniós szakpolitikai területeken (többek között közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése, termékbiztonság, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, nukleáris biztonság, élelmiszer- és állategészségügy, közegészségügy, fogyasztóvédelem, adatvédelem, versenyjog, Európai Unió pénzügyi érdekei, belső piac, társasági adó, stb.) egységes uniós jogi aktus állapítsa meg az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumszabályait. Az Irányelv hatálya kiterjed mind a közszféra, mind a magánszektor egyes, meghatározott jogalanyaira, akiknek biztosítaniuk kell belső bejelentési csatorna működtetését, valamint a bejelentések nyomon követését. A tagállamoknak emellett ki kell jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles a külső bejelentési csatorna működtetésére, valamint a bejelentések fogadására és nyomon követésére. 

Az új törvény szerint egyrészt továbbra is bárki fordulhat panasszal és közérdekű bejelentéssel az állami és helyi önkormányzati szervekhez, emellett  lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére is, ennek kapcsán a jogszabályban meghatározott cégeknek kötelezően előírja visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A panasz és a közérdekű bejelentésjavaslatot is tartalmazhat. Továbbra is él  az  a lehetőség, hogy a közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. Ennek üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

A foglalkoztatónál tapasztalt belső visszaélések bejelentésére a munkáltatónál tapasztalat jogellenes tevékenység vagy mulasztás, illetve visszaélés kapcsán van lehetőség,  a bejelentést a munkáltatónál kell megtenni. 

Mely foglalkoztatóknak és meddig kell kiépíteni a belső visszaélés-bejelentési rendszert?

A törvény más-más kötelezettségeket ír elő magánszektorban foglalkoztatókra, az állami és önkormányzati szervekre, egyes állami szerveknek pedig úgynevezett elkülönített visszaélés bejelentési rendszer működtetését teszi kötelezővé.

1. Magánszféra:

  • foglalkoztatotti létszámtól függetlenül  ki kell alakítani a belső visszaélés-bejelentési rendszert  a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak (pl. hitelintézetek, biztosítók, ügyvédek, könyvvizsgálók és könyvviteli szolgáltatást végzők, székhelyszolgáltatók), a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglalkoztatóknak – 2023. július 24-éig
  • 250 fő feletti alkalmazottat foglalkoztatóknak 2023. július 24-ig
  • 50 és 249 fő közötti alkalmazottat foglalkoztatóknak 2023. december 17-ig
  • a kevesebb, mint 50 alkalmazottat foglalkoztatóknak nem kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése és bejelentővédelmi ügyvédet vagy más, külső szervezetet sem kötelesek igénybe venni

2. Közszféra

  • Ha a foglalkoztató állami szerv, helyi önkormányzat, állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, vagy az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság: 2025. január 1-ig
  • Ha a foglalkoztató 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata, illetve olyan költségvetési szerv, illetve az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság, amely 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, nem kötelező bejelentésvédelmi rendszert létrehoznia.

Hogyan működik a visszaélés-bejelentés, milyen előírások vonatkoznak a rendszer kiépítésére?

A törvény viszonylag nagy szabadságot ad mind a bejelentések megtételére, mind pedig a foglalkoztatók által működtetett rendszer kiépítésére vonatkozóan.

A jogszabály értelmében bejelentő olyan természetes személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent be, vagy hoz nyilvánosságra. A törvény emellett a szabályozást kiterjeszti olyan személyekre is, akik nem  a szervezet munkavállalói, de alvállalkozói, beszállítói vagy a felügyelő bizottság tagjai, tulajdonosai.

A bejelentés írásban és szóban egyaránt megtehető, a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé. A foglalkoztató döntheti el azt is, hogy a bejelentések fogadására és kivizsgálására valamely belső szervezeti egységet jelöl ki a cégnél vagy külső személyt, például bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg. Az 50-250 főt foglalkoztató cégek akár többen közösen is létrehozhatnak  belső visszaélés-bejelentési rendszert. Szintén  a foglalkoztatóra bízza a törvény, hogy a névtelenül benyújtott bejelentéseket elbírálja-e vagy sem. A bejelentések kivizsgálására általánosan 30 napos határidőt határoz meg  a jogszabály, amennyiben pedig büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, a foglalkoztatónak intézkednie kell a feljelentés megtételéről. A beérkező bejelentések fogadásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a személyes adatok bizalmas kezelésére is.

Fontos szabály, hogy a bejelentő személyével szemben tilos a megtorlás, az ilyen magatartás szabálysértésnek minősül.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.


Köztársasági elnöki vétó

Az eredetileg április 11-én elfogadott törvényjavaslat az irányelv átültetésén túl beiktatta volna a törvénybe azt is, hogy „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen bejelentéseket tenni többek között arról, hogy ha valaki a munkahelyén kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Novák Katalin köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a törvényjavaslatot, mert állápontja szerint ez a szabályozás „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. A homályos megfogalmazású rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága a köztársasági elnök szerint kétséges, a szabályozás „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja”.

A május 23-án elfogadott és május 25-én kihirdetett törvényjavaslatból az államfői vétó elfogadásával kikerült ez a rendelkezés.



Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.

2024. június 18.

EY: adatlopásoktól rettegnek a vásárlók

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 18.

PwC: a CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.