A reálbér-emelkedés évét éljük
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Februárban 1,2, az év egészében akár 2,5 százalékkal is nőhetnek a reálbérek, főleg az alacsony infláció miatt.
A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 2,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal nőttek az év első két hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH. Februárban a bruttó bérek 2,7, a nettó bérek 4 százalékkal emelkedtek, ami 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbér-emelkedést jelent.
Az év első két hónapjában átlagosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 223 100 forintot kerestek; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kaptak. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 200, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt – olvasható a KSH jelentésében.
A versenyszféra bérnövekedésének markáns februári lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt februárban, mint egy éve – írja az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. A költségvetési szférában 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 3,8 százalékos bérnövekedés valósult meg. A közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya, ami felfelé torzítja az átlagot – magyarázza az adatsort a közgazdász.
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot. Amennyiben megvalósul a pedagógus életpályamodell, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat.
A versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására – véli a Takarékbank elemzője.
