Kisebb a feketegazdaság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A feltételezett 25-30 százalék helyett 17 százalék a feketegazdaság aránya – áll az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tanulmányában. A nagyvárosokban és a legszegényebb körzetekben kevés a feketejövedelem, az illegális gazdaság különösen a vidéki átlagjövedelmet elérő kistérségekben virágzik. Bács-Kiskun megye az adócsalás melegágya.


Felmérte és feltérképezte a magyar feketegazdaságot a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete. Bublik Bence és Tóth István János közös kutatása több meglepő tanulsággal szolgál.

A kutatók adatai és számításai szerint a becsült bejelentett jövedelem országos szinten 82,7 százalékát teszi ki a becsült összes jövedelemnek, vagyis 17,3 százalék a be nem jelentett jövedelmeknek az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelemhez képest. A rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem 60 és 440 ezer forint között mozog kistérségenként.

Eddig a közvélekedés mintegy 25-30 százalékosra becsülte a GDP arányában a hazai feketegazdaság arányát, így a kutatás jóval kisebb, 17,3 százalékos eredménye pozitív meglepetésnek számít.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Kevésbé népes helyen erősebb a feketegazdaság

A kutatók megállapítása szerint csupán a kistérségek negyedénél (40 kistérség) kisebb a be nem jelentett jövedelem aránya 18 százaléknál, vagyis ennyi kistérségben alacsonyabb a feketegazdaság részesedése az országos átlagnál, viszont ezeken a területeken él az ország népességének fele.

A valós és a bevallott jövedelem között erős a kölcsönhatás, vagyis Budapest környékén, az északnyugati országrészben és a nagyvárosokban a legmagasabbak a valós és a bevallott jövedelmek.

A keleti országrészben a be nem jelentett jövedelmek magas részesedésesét két okkal magyarázzák a kutatók: egyrészt ezekben a kistérségekben alacsonyak a bejelentett jövedelmek, és több az eltitkolt jövedelem is.

A népesség súlyához képest jelentős arányú be nem jelentett jövedelem tehát inkább a kevésbé népes kistérségekre jellemző – vonják le a következtetést a kutatók.

Nem a legszegényebb térségekben erős a feketegazdaság

A magasabb jövedelemmel rendelkező kistérségekben a rejtett gazdaság részesedése kisebb az országos átlagnál – derül ki a kutatásból. Ez első ránézésre azzal magyarázható, hogy ezekben a kistérségekben nagyvállalatok a fő foglalkoztatók, amelyek sok embert, legálisan alkalmaznak. Amennyiben egy-két ilyen vállalat a térség fő foglalkoztatója, extrém alacsony a rejtett gazdaságból származó jövedelmek aránya – erre példa Dunaújváros és Paks.

Ezzel együtt az is megállapítható, hogy nem a legszegényebb térségekben a legmagasabbak a rejtett gazdaságból származó jövedelmek. Ennek oka az lehet, hogy ezeken a helyeken a fő bevételi forrást az állami újraelosztás jelenti (nyugdíj, segély), így nem nagyon lehet plusz jövedelemre szert tenni.

Az egy főre jutó be nem jelentett lakossági jövedelmek aránya az összes jövedelemből (a sötétebb szín több eltitkolt jövedelmet jelent)

Mindezekből az következik, hogy arányaiban a legnagyobb rejtett gazdasággal bíró térségek inkább a vidéki (Budapest értékét figyelmen kívül hagyó) átlaghoz közeli egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kistérségek, amelyek közül kiemelkedik Bács-Kiskun megye.

A kutatás módszertanát és részletes eredményeit itt ismerheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Enyhe recesszióban Németország

Végleges és kiigazított adatok szerint a német GDP 0,1 százalékkal csökkent 2023-ban, éves összevetésben. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény rontotta érdemben a mutatót.