A recesszió hatása a transzferárazásra 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lassú, kiszámítható árváltozások, amelyeket a piac normális hullámzása okoz, a transzferárazásban nem jelentenek gondot, mivel a vállalatoktól elvárható, hogy a mindenkori piaci körülmények (kockázatok) mellett is profitot termeljenek…

Veszteséges ügyletek kérdése

A lassú, kiszámítható árváltozások, amelyeket a piac normális hullámzása okoz, a transzferárazásban nem jelentenek gondot, mivel a vállalatoktól elvárható, hogy a mindenkori piaci körülmények (kockázatok) mellett is profitot termeljenek. A napjainkban beérő világválság azonban olyan egyedi helyzetet teremt, amelyhez alkalmazkodni – főleg egy nagy szervezet tagjaként – különösen nehéz.

Sok magyarországi leányvállalat a külföldön gyártott termékek hazai disztribúcióját látja el. Ezek a társaságok beszerzési áraik piaci voltát a legtöbb esetben viszonteladási árak módszerével bizonyítják, ami a továbbértékesítési árak hirtelen csökkenése esetén a piaci árnál magasabbnak mutatja a beszerzési árat. A fogyasztás csökkenése miatt nem csak a kereskedők, de a termelő vállalatok is veszteségeket szenvedhetnek el. A gyártási kapacitások fenntartása, a korábban magas költséggel legyártott készletek értékesítése olyan veszteségeket okozhatnak, amelyek kiszámítható piaci helyzetben nem, vagy nem ekkora mértékben következtek volna be. Ilyen helyzetben tehát a leggyakrabban alkalmazott költség és jövedelem módszer is félrevezető eredményt adhat. E két, elvárt jövedelmezőséget figyelembe vevő módszer kiváltására az összehasonlító árak módszere ugyan alkalmas lenne, mégis, összehasonlítható termékek és nyilvános adatok hiányában ennek használatára csak a legritkább esetekben van mód.
Nem csak a rövidtávon érvényesülő árváltozás, de a vállalatcsoport stratégiája is hatással lehet az alkalmazott árakra. Már most, a reálgazdasági válság elején látható tendencia, hogy a jobb anyagi háttérrel rendelkező társaságok engedményekkel igyekeznek piaci részesedésüket növelni. Habár ez a technika rövidtávon jelentős veszteségeket okozhat, későbbi megtérülésére egyértelműen lehet számítani. Az OECD irányelvek elismerik ugyan a piacszerzés érdekében elszenvedett veszteségeket, ám az ezek későbbi megtérülésére vonatkozó várakozásokat alá kell tudni támasztani. A hazai tanácsadói gyakorlatban az erre vonatkozó bizonyítási metodika még kiforratlan, így alkalmazása kockázatot jelenthet.

Végül, fontos észlelnünk, hogy nem csak a csoporton belül megváltozott árak okozhatják a szokásos piaci ártól való eltérést, de a megváltozott piaci helyzetben a változatlanul alkalmazott árak is vezethetnek az országok közötti jövedelemátcsoportosításhoz. Lényeges ezért annak vizsgálata, hogy a piac – és a versenytársak helyzetének – alakulása hogyan hat helyettesítő termékeink áraira.

A recesszió előtt meghatározott ár alkalmazásának kérdései

A gazdasági élet mindennapjaiban sokszor találkozunk olyan szerződéses konstrukcióval, amelynek keretében a felek egy hosszabb időszakra – jellemzően egy évre – előre megállapodnak az alkalmazott árakról. Olyan piaci sokkok esetében, mint amilyet a jelenlegi recesszió is hozott, a kapcsolt felek jellemzően felülvizsgálják az árat és közös megegyezéssel módosítják azt. Ez a gyakorlat azonban nem minden esetben tekinthető piacinak. A független felek között hasonló feltételekkel megkötött szerződések a legritkább esetekben kerülnek közös megegyezéssel módosításra, mivel ezekben az egyik fél ellenérdekelt. Érdemes tehát elgondolkodni a kérdésen, hogy a közös megegyezéssel piaci szintre módosított ár piaci árnak minősülhet-e.

A „piaci árra” vonatkozó várakozások

Tekintettel a korábban bemutatott, az ellenőrzött ügyletekre is vonatkozó általános kockázatnövekedés árfelhajtó-, valamint a világ szinte minden országára jellemző általános keresletcsökkenés árleszorító hatására, az egyes termékekre – szolgáltatásokra – vonatkozó, eddig évek óta nagyjából azonos terjedelmű ártartomány bővülésére lehet számítani. A terjedelmesebb „arm’s length” tartományon belül a nagyobb mélységben elvégzett funkcionális analízis adhat lehetőséget a szokásos piaci ár pontosabb kijelölésére, így a nyilvántartás keretein belül elvégzett speciális elemzések felértékelődnek.

A recesszió hatása az APA-ra

A szokásos piaci ár adóhatósági megállapítását (APA) választó vállalkozásokra is jelentős hatással lehet a recesszió. Azon társaságok, amelyek mára adóhatósági határozattal rendelkeznek valamely ellenőrzött ügyeltük szokásos piaci áráról (vagy ennek meghatározási módszeréről), a gyökeresen megváltozott piaci körülmények miatt ezt a biztonságot könnyen elveszíthetik. Az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) kimondja, hogy az adóhatósági határozat az adóhatóságot nem köti, ha a szokásos piaci ár meghatározásához alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak, és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, ami a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi. Nem köti továbbá abban az esetben, ha a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem kezdeményezték. Mindez azt jelenti, hogy a piaci körülményekben beálló jelentős változás a korábbi határozatot érvénytelenné teheti, ezzel növelve egyes társaságok adókockázatát.

A korábban kiadott határozatok módosítására ugyan van lehetőség, ám ennek eljárási szabályai (és díjai) pontosan megegyeznek az APA-ra vonatkozó első kérelem benyújtásának szabályaival.

A pénzügyi válság hatásainak reálgazdasági begyűrűzése nem csak azokat sújtja, akik a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő határozatot már kézhez kapták, hanem azoknak is kellemetlenséget okoz, akiknél az időigényes eljárás éppen folyamatban van. Az Art. kimondja, hogy amennyiben az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az ennek az alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad és újból kezdődik. Habár a törvényalkotó garantálja az adózó jogainak védelmét az eljárási idő alatt, mégis veszteségeket okozhat az elhúzódó határidők okozta bizonytalanság.

A szakértők által most másfél évesre becsült recessziós időszak nem csak beköszöntekor okoz kellemetlenséget, de a növekedési pályára való visszatérés is problémákat hozhat. A konkrét piaci ár meghatározása helyett e változékony környezetben célszerű minden esetben az árképzés módjának meghatározására fektetni a hangsúlyt. A kritikus feltételrendszert pedig olyan rugalmasra kell kialakítani, hogy az e nagy változások közepette is képes legyen szolgálni az adózók érdekeit.

Az adóhatóság felelőssége

E viharos időszakban rendkívül nagy felelősség hárul az adóhatóság revizoraira. Most különösen fontos az OECD adózókat védő iránymutatásainak betartása. Nem szabad azt feltételezni, hogy az eddig kialakult árképzési gyakorlatok felborulása adózási okokra vezethető vissza, hanem mindenképpen keresni kell az árváltozások – és esetlegesen elszenvedett veszteségek – mögött meghúzódó piaci indokokat. A recesszió – és az esetlegesen bekövetkező depresszió – időtartama alatt a veszteséget termelő vállalkozásokban nem az adóelkerülésre hajlamos ellenfelet kell látni, hanem egy olyan szervezetet, amely most a munkahelyek megtartásával, a növekedés újraindulása után pedig további adófizetéssel segíti hazánkat közös céljaink megvalósításában.

Kerényi Máté Fülöp

KOLCHIS Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 18.

Eljárást indított a GVH az ALDI Magyarországgal szemben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az ALDI Magyarország Bt.-vel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt, a vállalkozás nem kellő gondossággal kialakított kommunikációjára hivatkozva – közölte a hatóság. Az ALDI jelezte, együttműködik a GVH-val, de leszögezte azt is, az üzletekben és az egyéb felületeken megjelenő állításai valósak, érthetőek, követhetőek, és a termékek jellege, illetve a csomagolás alapján is egyértelműek.

2024. július 18.

NGM: a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus motorja

Tovább erősödik a SZÉP-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első félévében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, amely így 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).