Az új pénzügyminiszter idegenkedik az evától és az ekhótól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha következetes marad az elmúlt hónapokban meghirdetett adópolitikai elképzeléseihez, Oszkó Pétert pénzügyminiszterként az adórendszer kirostálójaként őrizheti meg az emlékezet.

Mindig is idegenkedett az evától, ekhótól, amelyek egy behatárolható körnek teremtenek a többiekhez képes előnyösebb feltételeket: az evánál a kis költséghányaddal működő vállalkozások a kivételezettek, az ekhónál pedig a törvény konktéran meghatározza, mely szakmák képviselői élhetnek a lehetőséggel. Hasonló sorsot szán a kisadóknak (például termékdíjak, kulturális járulékok) is.

Mint szinte minden vezető adótanácsadónak, Oszkó Péternek is az iparűzési adó csípte leginkább a szemét az elmúlt években. Nem csekély szerepe volt abban, hogy az ipával szemben országos méretűvé terebélyesedett a vállalkozások ellenállása: az unióhoz benyújtott, az ipát (annak vélt forgalmi adó jellege miatt) megtámadó kereset egy sor céget ösztökélt arra, hogy az adót csak egy kísérő irattal együtt fizesse: a záradékban az érintett cégek állást foglaltak, miszerint az adót nem jogszerűen várják el tőlük az önkormányzati adóhatóságok. Így igyekeztek előkészíteni a terepet arra az időre, amikor az EU kimondja az ipa uniós jogba ütközését. A protestáláshoz sokan vettek igénybe szakértői segítséget, ami szép jövedelemhez juttatta ezt a piacot. Az ügy végül az állam számára zárult kedvezően, az ipa túlélte (ezt is), miután a hasonló struktúrájú olasz adófajta, az irap sem akadt fenn az unió szűrőjén.

Oszkó azonban vélhetőleg nem adta fel a reményt, hogy megszünteti az ipát, igaz, más erről külső szakértőként ábrándozni, és más kormányzati szerepkörben egy ilyen döntést végrehajtani.

Nagy fába vágja a fejszéjét a pénzügyminiszter-jelölt az ingatlanadó megregulázásával is. Ez is gyakran felbukkan a különböző kormányok menüjében, de rendre elbukik a parlamentben vagy az Alkotmánybíróságon. Az adófizető választópolgárok „”érdekei felett őrködő”” erős önkormányzati lobbi eddig mindig gyorsan elgáncsolta a javaslatot, melynek tömören az a lényege, hogy a helyi sajátosságokra is tekintettel működjön egy a valós értéket figyelembe vevő, így a vagyonarányos közteherviselés eszméjéhez jobban közelítő adórendszer.

Egyebekben nagy az átfedés a leköszönő kormány és Oszkó Péter (illetve a Reformszövetség általa készített) adótervei között, eltérés leginkább a mértékekben és az időzítésben akad. Korábbi nyilatkozatai alapján joggal várható tőle a munkáltatással összefüggő terhek csökkentése, az áfa emelése, illetve egyes jövedéki termékek adójának emelése, valamint az szja-kedvezmények felszámolása is közös pont a két programban.

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.