Ha következetes marad az elmúlt hónapokban meghirdetett adópolitikai elképzeléseihez, Oszkó Pétert pénzügyminiszterként az adórendszer kirostálójaként őrizheti meg az emlékezet.
Mindig is idegenkedett az evától, ekhótól, amelyek egy behatárolható körnek teremtenek a többiekhez képes előnyösebb feltételeket: az evánál a kis költséghányaddal működő vállalkozások a kivételezettek, az ekhónál pedig a törvény konktéran meghatározza, mely szakmák képviselői élhetnek a lehetőséggel. Hasonló sorsot szán a kisadóknak (például termékdíjak, kulturális járulékok) is.
Mint szinte minden vezető adótanácsadónak, Oszkó Péternek is az iparűzési adó csípte leginkább a szemét az elmúlt években. Nem csekély szerepe volt abban, hogy az ipával szemben országos méretűvé terebélyesedett a vállalkozások ellenállása: az unióhoz benyújtott, az ipát (annak vélt forgalmi adó jellege miatt) megtámadó kereset egy sor céget ösztökélt arra, hogy az adót csak egy kísérő irattal együtt fizesse: a záradékban az érintett cégek állást foglaltak, miszerint az adót nem jogszerűen várják el tőlük az önkormányzati adóhatóságok. Így igyekeztek előkészíteni a terepet arra az időre, amikor az EU kimondja az ipa uniós jogba ütközését. A protestáláshoz sokan vettek igénybe szakértői segítséget, ami szép jövedelemhez juttatta ezt a piacot. Az ügy végül az állam számára zárult kedvezően, az ipa túlélte (ezt is), miután a hasonló struktúrájú olasz adófajta, az irap sem akadt fenn az unió szűrőjén.
Oszkó azonban vélhetőleg nem adta fel a reményt, hogy megszünteti az ipát, igaz, más erről külső szakértőként ábrándozni, és más kormányzati szerepkörben egy ilyen döntést végrehajtani.
Nagy fába vágja a fejszéjét a pénzügyminiszter-jelölt az ingatlanadó megregulázásával is. Ez is gyakran felbukkan a különböző kormányok menüjében, de rendre elbukik a parlamentben vagy az Alkotmánybíróságon. Az adófizető választópolgárok “”érdekei felett őrködő”” erős önkormányzati lobbi eddig mindig gyorsan elgáncsolta a javaslatot, melynek tömören az a lényege, hogy a helyi sajátosságokra is tekintettel működjön egy a valós értéket figyelembe vevő, így a vagyonarányos közteherviselés eszméjéhez jobban közelítő adórendszer.
Egyebekben nagy az átfedés a leköszönő kormány és Oszkó Péter (illetve a Reformszövetség általa készített) adótervei között, eltérés leginkább a mértékekben és az időzítésben akad. Korábbi nyilatkozatai alapján joggal várható tőle a munkáltatással összefüggő terhek csökkentése, az áfa emelése, illetve egyes jövedéki termékek adójának emelése, valamint az szja-kedvezmények felszámolása is közös pont a két programban.
Forrás: Népszabadság
Kapcsolódó cikkek:
Rekorbírságot szabott ki a versenyhivatal a Facebookra
2019. december 7.
A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra.
Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?
2019. december 7.
A fúziók ellenőrzésére vonatkozó munkamegosztás az Európai Unió Bizottsága, valamint a tagállami versenyhatóságok között első látásra világos hatásköri szabályokon nyugszik. A részleges ügyáttétel eredményeképp bizonyos esetekben azonban nem feltétlenül egyértelmű, hogy ki, milyen döntésre bír hatáskörrel.
Jelentős kilengések után átlag körül nőtt az ipari termelés októberben
2019. december 6.
Az ipari termelés növekedési üteme ebben az évben erős kilengéseket mutat. A kibocsátás októberi 6,1 százalékos növekedése átlagosnak tekinthető.
Duna House: visszaesett az ingatlanpiac
2019. december 6.
Az erősebb őszi hónapok után nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac, az idén novemberben országosan 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel.
Kulcsszerepben a külföldi irányítású cégek – infografika
2019. december 6.
A hazai vállalati szektor teljesítményének fele a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak köszönhető, holott csak pár százalékát teszik ki a céglétszámnak. Az InfoTandem infografikája.