Az élelmiszerboltok kínálatában megjelenő újdonságokról leginkább ismerősöktől, rokonoktól értesülünk, de fontos szerepet tölt be az informálódásban az internet is. Az InfoTandem heti infografikája.
Leggyakrabban a szájpropaganda hívja fel a figyelmünket arra, hogy valamilyen új termék bukkant fel az élelmiszerüzletek polcain – derül ki a Nielsen friss kutatásából. Ismerőstől, családtagtól a magyarok 57 százaléka értesül az újdonságokról, de világviszonylatban is ez a vezető információforrás, 56 százalékos átlagértékkel. A rangsorban lefelé haladva már eltérés mutatkozik: míg globálisan a megkérdezettek második legnagyobb csoportja, 52 százaléka a tévéreklámokat nevezte meg ötletadóként, addig nálunk az emberek 50 százaléka a boltban sétálva lesz figyelmes a frissen bevezetett árucikkre.
Az újságok és a netes reklámok ebből a szempontból egyaránt a sor vége felé találhatók, ám például az aktív netes keresés a magyaroknál a harmadik legfontosabb tájékozódási mód, megelőzve a tévéreklámokat is. Ha a közösségi médiában ad hírt egy ismerősünk valamilyen új termékről, az sokkal inkább megszólít minket, mint amikor egy fizetett bannerben látjuk (nemzetközi átlagban e két forrás említési gyakorisága között nincs különbség, az egyaránt 26 százalékos). Az internet mindenesetre fontos platform a piaci újdonságokkal való találkozást illetően: az aktív szörfözés, a posztok és a netes hirdetések mellett a márkák vagy gyártók honlapja is ott van a leggyakrabban megnevezettek között.
Egy dolog persze felfigyelni valamire, s megint más vásárolni is belőle. Utóbbi szempontból közepesen nyitottnak mutatkozunk az újdonságokra. A Nielsen felmérése alapján – amelynek keretében 2015 februárjában és márciusában 60 ország több mint 30 ezer nethasználóját kérdeztek meg – a magyarok 45 százaléka mondta azt, hogy legutóbbi vásárlása során vett olyan új terméket, amit korábban nem. Ez lényegében azonos a 44 százalékos európai átlaggal, jóval meghaladja az Észak-Amerikában mért 31 százalékot, messze elmarad viszont az ázsiai 69 százaléktól.
Európában és Észak-Amerikában tehát a többség jellemzően megszokott, ismert árucikkeket tesz a kosarába, így az erős versenyben küzdő gyártóknak egyáltalán nem könnyű új termékekkel megjelenniük e piacokon. Ha a bevezetést nem támogatja elég erős és hatékony kampány, az innovációk könnyen beleszürkülhetnek a zsúfolt polcok kínálatába. Amennyiben pedig nem mutatkozik kellően élénk kereslet irántuk, viszonylag gyorsan eltűnhetnek a süllyesztőben. A Nielsen nemzetközi innovációs jelentése szerint a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelembe bekerülő új termékeknek csak az 55 százaléka éli túl az első félévet, egy év után pedig már csak a negyedükhöz lehet hozzájutni. Ez annyit tesz, hogy az évente átlagosan debütáló 32,5 ezer új termékből mintegy 8 ezer képes tartósan megkapaszkodni.
A meglehetősen árérzékeny magyar piacon a három legfontosabb ok, amiért valaki hajlandó esélyt adni egy újdonságnak: a könnyebb elérhetőség (ami elsősorban alacsonyabb árat jelent), az újszerűség, valamint az ismerősök, rokonok személyes ajánlása.
Kapcsolódó cikkek:
Az év végére utolérheti magát a világgazdaság – infografika
2021. január 22.

A jelenlegi várakozások szerint a globális GDP akár 5 százalékkal is nőhet az idén, ledolgozva a világjárvány miatti visszaesést. Kína már most pozitívban lehet. Az InfoTandem infografikája.
Nagyot nőtt az irodapiaci kínálat
2021. január 21.
Tavaly a negyedik negyedévben négy irodaépület - a Váci Greens E irodaház, a Szervita Square, a Csalogány 43 irodaterületei és az Alphagon irodaház - átadásával 38 850 négyzetméterrel bővült a budapesti modern irodapiaci állomány - közölte a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF).
Harci járműket, lőszereket és aknavetőgránátokat előállító üzemeket is építenek: jön a védelmi ipari stratégia
2021. január 21.
Január végéig elkészül a védelmi ipari stratégia, amelynek a legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése.
Csaknem 7 százalékos idei növekedésre számít a Takarékbank
2021. január 21.
Suppan Gergely szerint a korlátozó intézkedések csak egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodni tudott az újabb korlátozásokhoz.
4 százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum
2021. január 20.
A szerdai egyeztetés után az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a tervezetet, amit testületi szinten még megvitatnak, hogy hétfőn dönthessenek, és február 1-jétől emelkedhessenek az irányadó bérek.