A szájpropaganda a legjobb ajánlólevél – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élelmiszerboltok kínálatában megjelenő újdonságokról leginkább ismerősöktől, rokonoktól értesülünk, de fontos szerepet tölt be az informálódásban az internet is. Az InfoTandem heti infografikája.

Leggyakrabban a szájpropaganda hívja fel a figyelmünket arra, hogy valamilyen új termék bukkant fel az élelmiszerüzletek polcain – derül ki a Nielsen friss kutatásából. Ismerőstől, családtagtól a magyarok 57 százaléka értesül az újdonságokról, de világviszonylatban is ez a vezető információforrás, 56 százalékos átlagértékkel. A rangsorban lefelé haladva már eltérés mutatkozik: míg globálisan a megkérdezettek második legnagyobb csoportja, 52 százaléka a tévéreklámokat nevezte meg ötletadóként, addig nálunk az emberek 50 százaléka a boltban sétálva lesz figyelmes a frissen bevezetett árucikkre. Az újságok és a netes reklámok ebből a szempontból egyaránt a sor vége felé találhatók, ám például az aktív netes keresés a magyaroknál a harmadik legfontosabb tájékozódási mód, megelőzve a tévéreklámokat is. Ha a közösségi médiában ad hírt egy ismerősünk valamilyen új termékről, az sokkal inkább megszólít minket, mint amikor egy fizetett bannerben látjuk (nemzetközi átlagban e két forrás említési gyakorisága között nincs különbség, az egyaránt 26 százalékos). Az internet mindenesetre fontos platform a piaci újdonságokkal való találkozást illetően: az aktív szörfözés, a posztok és a netes hirdetések mellett a márkák vagy gyártók honlapja is ott van a leggyakrabban megnevezettek között.

Egy dolog persze felfigyelni valamire, s megint más vásárolni is belőle. Utóbbi szempontból közepesen nyitottnak mutatkozunk az újdonságokra. A Nielsen felmérése alapján – amelynek keretében 2015 februárjában és márciusában 60 ország több mint 30 ezer nethasználóját kérdeztek meg – a magyarok 45 százaléka mondta azt, hogy legutóbbi vásárlása során vett olyan új terméket, amit korábban nem. Ez lényegében azonos a 44 százalékos európai átlaggal, jóval meghaladja az Észak-Amerikában mért 31 százalékot, messze elmarad viszont az ázsiai 69 százaléktól.

Európában és Észak-Amerikában tehát a többség jellemzően megszokott, ismert árucikkeket tesz a kosarába, így az erős versenyben küzdő gyártóknak egyáltalán nem könnyű új termékekkel megjelenniük e piacokon. Ha a bevezetést nem támogatja elég erős és hatékony kampány, az innovációk könnyen beleszürkülhetnek a zsúfolt polcok kínálatába. Amennyiben pedig nem mutatkozik kellően élénk kereslet irántuk, viszonylag gyorsan eltűnhetnek a süllyesztőben. A Nielsen nemzetközi innovációs jelentése szerint a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelembe bekerülő új termékeknek csak az 55 százaléka éli túl az első félévet, egy év után pedig már csak a negyedükhöz lehet hozzájutni. Ez annyit tesz, hogy az évente átlagosan debütáló 32,5 ezer új termékből mintegy 8 ezer képes tartósan megkapaszkodni.

A meglehetősen árérzékeny magyar piacon a három legfontosabb ok, amiért valaki hajlandó esélyt adni egy újdonságnak: a könnyebb elérhetőség (ami elsősorban alacsonyabb árat jelent), az újszerűség, valamint az ismerősök, rokonok személyes ajánlása.

---