A Szerencsejáték Zrt. 821 milliárd forint árbevételt ért el tavaly


Eredményes évet zárt a Szerencsejáték Zrt. 2022-ben, 821 milliárd forint szerencsejátékokból származó árbevételt és 25,9 milliárd forint adózott eredményt ért el, az EBITDA mutatója pedig 37,2 milliárd forintra növekedett – közölte a Szerencsejáték Zrt. a kedden eljuttatott közleményében.

A bázisévhez képest az árbevétel 17,2 százalékkal, a nyereményekkel csökkentett tiszta játékbevétel 12,4 százalékkal emelkedett. A nyeremények nettó értéke közel ötödével emelkedett az előző évhez képest, 2022-ben 581,8 milliárd forint volt.

A Szerencsejáték Zrt. 821 milliárd forintos árbevételének mintegy háromnegyedét a földi értékesítést végző csatornák együttes forgalma tette ki, ez a bázisévhez viszonyítva 12,6 százalékos növekedés. Az interaktív értékesítési árbevételek  a 2021-es évhez viszonyítva jelentős mértékben, 33,4 százalékkal emelkedtek.

A sorsjegyek 11,1 százalékos, a fogadások pedig 25,1 százalékos bővülést értek el 2022-ben az előző évhez képest. A számsorsjátékok a korábbi, 2021-es csökkenést megfordítva tavaly mintegy 3,9 százalékos emelkedéssel zártak – ismertetik. A társaság  148,1 milliárd forinttal járult hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához különböző adók, járulékok, díjak, osztalék formájában, ez 13 százalékos bővülés.

A közlemény idézi Mager Andreát, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki szerint a fogadások tavalyi dominanciája a hagyományos bukmékeri fogadások iránti töretlen kereslet mellett az új virtuális fogadások dinamikus árbevételi növekedésével magyarázható. Jelezte, hogy tavaly bővült a sorsjegykínálat, a kereslet gyorsabb ritmusú és egyben magasabb nyeremény-visszafizetésű termékek irányába tolódott, ami a sorsjegy-kategória bevételének  bővülését hozta, a számsorsjátékok árbevételének növekedése pedig főként az Eurojackpot játék tavalyi sikeres megújításának köszönhető.

A közlemény kitér arra, hogy a Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségvállalási tevékenységének egyik pillére a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja. A nemzeti lottótársaság a kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató sorsjegy-értékesítő hálózat számára tavaly biztonságosabbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tette sorsjegyértékesítő rendszerét, speciális digitális eszközöket biztosított a hálózatban dolgozók részére, hogy online kezeljék készleteiket és értékesítsék sorsjegyeiket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.