Átalakította a gondolkodást az infláció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmincas, negyvenes, ötvenes éveikben járó magyar vásárlók döntéseit immáron alapvetően befolyásolja az infláció, részben jobban odafigyelnek arra, mit vásárolnak, részben csökkentették a nem feltétlenül szükséges beszerzéseiket – derül ki a 30 és 59 év közöttiek körében végzett K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 92 százaléka jobban odafigyel arra, hogy mit, hol érdemes megvenni. Ez a falvakban élők esetében majdnem mindenkire igaz, ám a fővárosban élők 80 százaléka is jobban körülnéz, mielőtt a pénztárcájához nyúl. A nők szintén jobban figyelnek erre, mint a férfiak.

A kiemelkedően magas infláció, ezen belül a jelentős élelmiszer-drágulás alapvető változást hozott a magyarok vásárlási szokásaiban. Erre jutott a K&H biztos jövő reprezentatív felmérése, amely a 30-59 éves korosztály 500 tagja körében vizsgálta az áremelkedésből adódó változásokat 2023 első negyedévében. Élelmiszerek, éttermek, szórakozás Az élelmiszereknél a megkérdezettek 94 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy év alatt kifejezetten jelentős volt az áremelkedés. A szórakozóhelyek, éttermek esetében 74 százalékuk tapasztalt komoly drágulást. A lakhatási költségek számottevő emelkedéséról számolt be az érintettek 67 százaléka. Mindhárom esetben növekedés következett be az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A magyarok 90 százaléka mostanában gyakrabban vásárolja meg az élelmiszerláncok saját márkás termékeit vagy a hasonló termékek közül az olcsóbbat, mint korábban. A nők körében az átlagosnál magasabb, 94 százalék ez az arány, a férfiaknál ugyanez 86 százalékos. Hasonló az eltérés a községekben, illetve a fővárosban élőknél is.

A felmérés szerint az infláció miatt a magyarok 82 százaléka fogja vissza éttermi, vendéglői látogatásait. Az átlagtól eltérően a fővárosban csak 75 százalék ez az arány, míg a kis településeken 87 százalék. A szórakozóhelyeken történő költéseket vagy azok látogatását a megkérdezettek szintén 82 százaléka csökkentette, illetve ritkította. A keleti országrészben 88, az ország többi részén 77-79 százalék ez az arány. A nők ebben az esetben is megfontoltabbak: 56 százalékuk változtatott a hozzáállásán, míg a férfiaknál csak 48 százalék ez az arány. Kevesebb ruhát, cipőt vásárol a felmérésben megkérdezettek 80 százaléka, és 72 százalékuk kevesebbet költ márkás divatcikkekre. Mindkét esetben igaz, hogy a nők jobban figyelnek kiadásaikra, mint a férfiak.

Kevesebb jut a magyarok asztalára A 30-59 éves magyarok 67 százaléka kevesebb élelmiszert vásárol, válaszul a drágulásra. A kutatás igazolta azt is, hogy minél kisebb valakinek a jövedelme, annál inkább visszafogja élelmiszer-vásárlásait. Ritkább, de nagyobb értékű kiadásokra is kevesebbszer szánnak a korosztályba tartozók: 70 százalékuk döntését befolyásolja az infláció a műszaki cikkek vásárlása esetén. A budapestiek és a magas jövedelműek közel 60 százaléka, az ország keleti részén élők 75 százaléka választ olcsóbbat vagy halogatja ezek megvásárlását az árak növekedése miatt. Az autó- és a lakásvásárlási tervek esetén ehhez képest „csak” a megkérdezettek 54, illetve 46 százaléka számolt be arról, hogy ezzel kapcsolatos terveit befolyásolja az infláció. A viszonylag alacsony arányban szerepet játszik ugyanakkor, hogy sokaknál fel sem merülnek ezek a lehetőségek.

Forrás: K&H sajtóanyag


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.