A tartós befektetési szerződések és a biztosítási adókedvezmény lehet az adóemelés nyertese

Július 1-jétől majdnem kétszer annyi adó kell fizetni a befektetési jegyek és a megtakarítási célú biztosítások hozama után, mint eddig. Ezt azonban addig néhány gyors döntéssel akár nullára is redukálhatjuk a VIG Alapkezelő szakértői szerint. Nőhet a céges befektetések népszerűsége, ott is teret nyerhetnek a befektetési alapok.

Bár az adóemelés elsődleges célja, hogy a költségvetési bevételeket növelje a lakossági megtakarítások államkötvényekbe terelésével (utóbbiak ugyanis mentesülnek a hozamot mostantól terhelő 13 százalékos plusz elvonás alól), öröm az ürömben, hogy több konstrukciónál jelentős adómegtakarításra is lehetőség van, amellyel akár nulla százalékra csökkenthető az elvonás. Ezekkel a lehetőségekkel a szabályozás a hosszú távú pénzügyi gondolkodásra is ösztökél – hívja fel a figyelmet Kovács Zsolt, a VIG Alapkezelő értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az egyik érintett eszközosztály a nyilvánosan forgalmazott befektetési jegyeké (kivéve az ingatlan alapokat). Ezek visszaváltásából / értékesítéséből származó jövedelmet az eddigi 15 %-os személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett további 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli, ha azokat július 1-jén, vagy azután vásárolja valaki. Így a hozam teljes adóterhelése 28%-ra nő, ami egyébként nem kirívóan magas: Ausztriában is körülbelül ekkora az adóterhelés. A 13%-nyi plusz teher egymilliós, 10% hozamú befektetésnél 13.000 forint – azaz 1,3 százalékkal magasabb hozamot kell majd mostantól elérni ahhoz, hogy a nettó nyereség ne csökkenjen.

Tartós befektetési szerződések

Az új szabályozás azonban csak a hagyományos értékpapír számlákra vonatkozik, a tartós befektetési szerződésre (tbsz) azonban nem. Ezért a hosszú távú megtakarítást honoráló konstrukció – ahol 262.000 számlán már jelenleg is 3260 milliárd forintnyi értékpapír fekszik – az adóemelés nyertese lehet A tbsz-számlákon elhelyezett befektetések nyereségét 3 éven belüli pénzfelvétel esetén is csak a 15% szja terheli, ha azonban legalább 3 évet vár vele valaki, ez is 10%-ra csökken, 5 év után pedig teljesen adómentessé válik. A jelenlegi rendelkezések szerint egyébként, ha a számlatulajdonos a 3. éven belül – de akár a gyűjtőévben is – feltöri a tbsz-t és arról pénzt vesz ki, a kamatadó feletti 13% szociális hozzájárulást nem kell megfizetnie. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamatjövedelem nem tartozik a szocho szempontjából összevonható jövedelmek közé (szemben például az osztalékkal), így itt nem érvényesül az idén 732.840 forintos adóplafon sem – a közel 6 millió forintos jövedelmet az átlagnál magasabb jövedelmű megtakarítók nagyon könnyen elérnék.

Vállalati befektetések

A  céges befektetésekre szintén nem vonatkozik a mostani adóemelés. Ennek következményeként minden bizonnyal népszerű lesz a likvid pénzeszközt a társaságban tartva megforgatni addig, amíg majd változik az adókörnyezet  Arra ugyanis legfeljebb 9% társasági adót kell fizetni, szemben a július 1-től érvényes 28 százalékkal. Vállalati befektetésekre ma már az alapkezelőknek vannak a bankbetétekkel versenyképes – például a magas hozam környezetből profitáló pénzpiaci – megoldásai.

Befektetési portfóliók 

Ha valaki még július 1-je előtt olyan alapokat vásárol, amelyekhez lehetőleg minél hosszabb ideig nem kell hozzányúlni, szintén elkerülheti a plusz adó fizetést.  Loncsák András, a VIG Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nőhet a tőkepiaci ciklusok gyakori változásait kiegyensúlyozó, aktív eszközallokációt alkalmazó alapok népszerűsége (például a VIG Panoráma célja az infláció elleni védekezés, a Bondmaxx a mindenkori tőkepiaci ciklus legvonzóbb kötvényeibe fektet, stb). A 370 forintos euró jó deviza beszállási pontnak ígérkezik annak, aki a nemzeti valuta gyengülésére számít (tavaly március óta nem volt ilyen jó az átváltási árfolyam), a historikusan és más országokhoz viszonyítva is olcsó közép-európai (elsősorban magyar és lengyel) kötvények és részvények pedig hosszabb távon (is) átlag feletti hozammal kecsegtetnek.

Megtakarítási biztosítások: hagyományos, unit linked és nyugdíj

Alapesetben a befektetéssel kombinált biztosításoknál is emelkedik az elvonás mértéke, azonban itt is lehetőség van az adóterhelés akár nullára csökkentésére. Például azzal, ha valaki még június 30-ig bezárólag szerződik: az addig megkötött (aláírt) életbiztosítások esetében és az addig befizetett rendkívüli díjak esetében ugyanis a kamatadó szabályai változatlanok. A jövedelem után csak a 15% szja fizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt. (Kamatjövedelem a biztosításból való pénzkivonással, illetve a biztosítás lejártával keletkezik, összege a kifizetéskori érték csökkentve a befizetett megtakarítási díjjal). Az ezt a dátumot követően kötött (hagyományos, unit linked) megtakarítási életbiztosítási termékeket érintő kamatjövedelmet ugyanakkor már a 15%-os szja-n (a kamatadón) felül 13%-os ”szocho” is terheli (utóbbi körbe tartozik  egyébként a már meglévő biztosításokra 2023. július 1-én vagy azután befizetett eseti díjakon keletkező hozam is, így az ilyen befizetéseket sem érdemes a június 30-i határidőnél tovább húzni.)

Továbbra is alkalmazhatóak a biztosításokra vonatkozó kamatjövedelem-kedvezmények is. Az adóalap és ezzel az  adókötelezettség összege a felére csökkenthető, ha rendszeres díjfizetés esetén a szerződés kezdetétől 6-10 év telt el (eseti díjbefizetésnél ez 3-5 év), illetve ennél később teljesen adómentes lesz. A kamatjövedelmet (azaz a hozamot) terhelő  15% kamatadót és a 13% szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelem-kedvezményekkel csökkentett összeg után kell fizetni, amit a biztosító számol ki, von le és fizeti be a NAV-nak – így ezzel a magánszemélyeknek nincs semmi dolga. Céges kötésű megtakarítási biztosítások esetén sem merül fel kamatadó és szocho fizetési kötelezettség, ha a kifizetés a cég felé történik. A nyugdíjbiztosítások nyugdíjszolgáltatás címén történő kifizetései a továbbiakban is adómentesek.

A biztosításból származó kamatjövedelem adózása július 1-től

---