A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályozása 2022. augusztus 1. napjától


Minden olyan művelet lebonyolítható határokon átnyúlóan is, amelyet belföldi egyesülés vagy szétválás esetén is végre lehet hajtani. A határokon átnyúló átalakulás fogalma egyértelművé teszi, hogy annak eredményeként a társaság társasági formája a jogi személyiség megőrzése mellett megváltozik, másrészt pedig azt is, hogy a társaság székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át.

A belső piac megvalósításának és zavartalan működésének elősegítésére a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése hazai szabályozását szolgálta a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény. A jogszabály megnyitotta az utat az előtt, hogy adott vállalatcsoportok az Európai Unión belül könnyebben hangolhassák össze irányítási és döntéshozatali folyamataikat, működésüket pedig költséghatékonyabbá tehessék.

E törvény azonban hatályát veszti a 2022. augusztus 1. napjától hatályos a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény rendelkezési alapján.

Az új jogszabály a versenyképesség növelése érdekében többek között lehetővé tette, hogy az Unió más tagállamaiban székhellyel rendelkező társaságok meglévő eszközeikkel gördülékenyebben települhessenek át Magyarországra. Minden olyan művelet lebonyolítható határokon átnyúlóan is, amelyet belföldi egyesülés vagy szétválás esetén is végre lehet hajtani. A határokon átnyúló átalakulás fogalma egyértelművé teszi, hogy annak eredményeként a társaság társasági formája a jogi személyiség megőrzése mellett megváltozik, másrészt pedig azt is, hogy a társaság székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át.

Az augusztustól hatályos törvény az átalakulásra vonatkozó új szabályok mellett a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat is megállapítja mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében és a határokon átnyúló átalakulásnak azt a jogügyletet tekinti, amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság mint tőkeegyesítő társaság jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés – végelszámolás vagy felszámolás – nélkül a társasági formáját a jogutód (fogadó) tagállamának joga szerinti társasági formává alakítja át úgy, hogy legalább a székhelyét áthelyezi a jogutód tagállamba.

Fontos, hogy csak ezen két társasági forma esetén teszi ezt lehetővé!

A határokon átnyúló átalakulás előkészítésének folyamata nagyban hasonlít a belföldi átalakuláséhoz. A társaság legfőbb szerve főszabályként két alkalommal határoz a határokon átnyúló átalakulásról, de lehetőség van arra is, hogy csak egyszer történjen döntéshozatal.

Magyar székhelyű társaság nem határozhat el határokon átnyúló műveletet és nem vehet részt abban, ha

  • a társaság csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll;
  • kényszertörlési eljárás alatt áll;
  • szerkezetátalakítási eljárás alatt ál;
  • a restruktúrálási, vagy reorganizációs célú bírósági eljárások hatálya alatt;

Első ízben a tagok a határokon átnyúló átalakulás szándékáról döntenek, felmérik a lehetséges kilépő tagok nagyságrendjét, hiszen utóbbi a taggal való elszámolás miatt nagyban befolyásolja azt, hogy az átalakulás végrehajtásának a reális esélye egyáltalán fennáll-e.

Második alkalommal már, a szükséges közzététel és egyéb intézkedést követően a határokon átnyúló átalakulást előkészítő tervezet, – esetlegesen – jelentések és az arra érkezett észrevételek alapján dönthetnek véglegesen a tagok a határokon átnyúló átalakulásról.

A társaságnak mindezek után ki kell dolgoznia és közzé kell tennie az átalakulási tervezetet – és nem terv, mint ahogyan a belföldi eljárások esetében nevezzük –, amely tartalmazza az átalakulással kapcsolatos legfontosabb információkat (a társaság vagy társaságok tervezett társasági formáját, a létesítő okiratot, az átalakulás javasolt menetrendjét, valamint a tagoknak és hitelezőknek kínált biztosítékok részleteit, az átalakulás hatását a munkavállalókra nézve). Az átalakulási tervezetnek része a jogelőd és jogutód társaság záró, illetve nyitó vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete is, továbbá a vezető tisztségviselő arról szóló nyilatkozata, hogy az általa ismert körülmények alapján a határokon átnyúló átalakulás végrehajtásának nincs akadálya. Itt is megmarad a könyvvizsgáló általi ellenőrzési kötelezettség a társaságtól független könyvvizsgáló részvételével. A könyvvizsgálónak nem csak a határokon átnyúló átalakulás tervezetét kell megvizsgálnia, hanem vizsgálata körében a vagyonmérleg-tervezeteket, a társaság által a társaságból kilépni szándékozó tagok számára felajánlott pénzbeli kártalanítást, valamint a társasági részesedések cserearányát is át kell tekintenie.

A jogutód vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetének tekintetében tehát nem releváns, hogy milyen tagállam joga szerint kíván átalakulni a társaság. Csak a fogadó tagállamban előírt minimális jegyzett tőke összege fontos a nyitó vagyonmérleg-tervezet elkészítésekor.

Elképzelhető, hogy a más tagállambeli jogelődre vagy jogutódra kiterjedő tagállami jog nem írja elő számviteli mérleg készítését a határokon átnyúló művelet lebonyolításával összefüggésben. Ilyen esetben természetesen nem merül fel az, hogy a vagyonmérlegeket a magyar számviteli törvény szerint el kellene készíteni. A másik fontos elem, hogy a magyar könyvvizsgálónak a magyar társaság által elkészített tervezeteket és jelentést kell megvizsgálnia, más tagállam joga alá tartozó társaság iratait nem.

Mármost felmerült a kérdés, hogy a végleges vagyonmérleget kell-e és ha igen, kinek auditálnia?

A jogalkotó informálisan megerősített álláspontja szerint az új törvény abban az esetben teszi kötelezővé a végleges vagyonmérleg készítését és könyvvizsgálatát a jogutód számára, ha az magyar társaság. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy a magyar társaságot a cégbíróság a tanúsítvány kiállítása után nem törli még (egészen addig, amíg a külföldi társaságot be nem jegyzik), addig a számviteli törvény hatálya alá tartozik és így, álláspontunk szerint szükséges számára az auditált végleges vagyonmérleg készítése a határon átnyúló átalakulás hatályával.

A tagok és munkavállalók tájékoztatása érdekében a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie mind tagok, mind a munkavállalók számára. A munkavállalókat illetően a jelentésnek különösen a munkaviszonyra kiható, illetőleg a jogutód társaságban alkalmazandó foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos információkat kell magában foglalnia.

A munkavállalók képviselői vagy a munkavállalók legkésőbb az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés időpontját megelőző 5. munkanapig tehetik meg észrevételeiket. A munkavállalói álláspontról a vezető tisztségviselőknek a tagokat is tájékoztatnia kell. A jelentéshez a vezető tisztségviselőnek csatolnia kell a munkavállalói észrevételeket. Ezen túl az új törvény a vezető tisztségviselő kötelezettségeként írja elő azt is, hogy reflektáljon a munkavállalói észrevételekre, álláspontját az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés időpontját megelőző napig köteles közölni a munkavállalókkal.

Az átalakulással összefüggő adatok nyilvánosságát itt is a Cégközlönyben való közzététel útján biztosítja a jogalkotó, azzal azonban, hogy azt NEM a társaság, hanem a bíróság teszi közzé! Nincs szükség ilyen közzétételre, ha a társaság a honlapján teszi közzé ezeket az információkat.

A cikk folytatásában számos egyéb, fontos tudnivalóról olvashat.

A cikk szerzője Dr. Borsy János Mátyás (LL.M. ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász, Borsy Ügyvédi Iroda). A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Havonta kétszer kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

2022. december 2.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.