Adatbázis készül a tisztességtelen online kereskedőkről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította kedden az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére.
A 177 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott változtatás értelmében a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.
Erre részben azért van szükség a jogszabály indoklása szerint, mert – a panaszok többsége alapján – a fogyasztók az internetes vásárlás során nem kaptak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, panasz esetén nem tudták felvenni a kapcsolatot a céggel, ennek alapján az elállási jogukkal sem tudtak élni, illetve nem megfelelő terméket kaptak.
A fogyasztóvédelemért felelős tárca azt várja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogerős döntése által jogsértőnek minősülő cégek feltüntetése elősegíti a szektor jogkövető magatartását.
A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.
A jogszabály szerint az elektronikus kereskedelmi szektor fogyasztóvédelmi szempontból történő felülvizsgálatát követően a fogyasztóvédelmi bírságolási gyakorlat módosítása is indokolt, mivel a magyarországi online kereskedelmi piacon működő, döntő többségben kis- és közepes vállalkozások (kkv) a hatályos jogszabály miatt első alkalommal nem bírságolhatóak. Második, ismételt jogsértés esetén a bírság összege eddig 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhetett, ami a módosítás eredményeként 200 ezer forinttól 2 millió forintig emelkedik. Az indoklás szerint a magasabb bírság jogkövető magatartásra ösztönözheti az e-kereskedelemmel foglalkozó valamennyi vállalkozást.
A hazai online kereskedelmi piacon kis- és közepes vállalkozásnak nem minősülő vállalkozások jogsértése esetén a bírság alsó határa szintén 200 ezer forint lesz, a felső határ pedig változatlanul 500 millió forint.
Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi engedélyezési hatósági eljárásoknál az ügyintézési határidő az eddigi 45 nap helyett 60 nap lesz, azonban a továbbiakban nem lehet élni az ügyintézési határidő 30 napos meghosszabbítási lehetőségével. A hírközlési törvény módosítása hatékonyabbá teszi a szélessávú hálózatok kiépítésével összefüggő hatósági döntésekkel szembeni jogorvoslatot.
(MTI)
