Adócsökkentés a kiúthoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy adócsökkentés nem tudja a megrendelések hiányát pótolni, de tud olyan jövőképet nyújtani a vállalkozásoknak, amely segíthet ezt a néhány évet átvészelni
Egy adócsökkentés nem tudja a megrendelések hiányát pótolni, de tud olyan jövőképet nyújtani a vállalkozásoknak, amely segíthet ezt a néhány évet átvészelni – mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. kkv-roadshow-jának utolsó, budapesti állomásán. Ugyanakkor nem mindegy, hogy egy adócsökkentés során milyen adószerkezet alakul ki.
Nálunk az élőmunka terhei voltak kiugróak, így ezeket kellett orvosolni. A hosszabb távú cél az, hogy a pénzügyi stabilitás mellett versenyképesebb legyen a gazdaság. Az szja csökkentése közvetetten, míg a járulékok mérséklése és az eho eltörlése közvetlenül javítja a vállalkozások helyzetét. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés bevételi oldalán vannak bizonytalanságok – ismerte el. Változatlan struktúrában több pénzt elvonni már a szolgáltatási szint csökkenése nélkül nem lehet – fejtette ki Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. A szakértő szerint a további adócsökkentések jelentik a kitörési pontot, ez viszont a nagy gazdasági rendszerek alapvető átalakításával lehetséges. A kiszámítható, transzparens gazdaságpolitika pedig a versenyképesség alapja lehetne – fűzte hozzá.
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának javítása érdekében jött létre az Európai Unió Jeremie programja, amelynek hazai implementálása egy évbe telt – mondta Benke Ákos, az MV Zrt. vezérigazgatója. Ezzel elsőnek számítunk az unión belül – emelte ki.
A magyar kkv-k egynegyede használ csak banki kölcsönt jelenleg, míg nyugaton 80-85 százalék ez az arány. Számos kkv működik, fejlődőképes, mégsem bankképes, mivel nincs hitelmúltjuk, hiányzik a biztosítékuk, a kis hitelösszegek miatt magas a relatív tranzakciós költség. Ezen igyekszik segíteni az állam azzal a 200 milliárd forintnyi összeggel, amely fejlesztési forrásként a következő évekre rendelkezésre áll.
Forrás: Világgazdaság Online
