Az idén érdemes bérletet váltani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen, a 2009-es szabályok szerint adhatnak a dolgozóknak, és ezzel mind maguknak, mind a munkavállalóknak több ezer vagy tízezer forintot takaríthatnak meg.

Ismeretes: a számítógép- és internethasználaton kívül jövőre valamennyi béren kívüli juttatás adóköteles lesz. Bizonyos cafeteriaelemekre 25 százalékos adó rakódik, míg másokat összesen 97,9 százalékos együttes adó- és járulékteherrel sújtanak a jogszabályok 2010-től. Öröm az ürömben, hogy a módosítások részét képezi: a melegétkezés a 2009-es 12 ezer forinttal szemben jövőre már havi 18 ezer forintig biztosítható kedvező adóteher mellett, ezzel szemben a hidegétel-utalvány egésze a magasabb adóterhelés alá kerül.

Le Cheque Déjeuner a múlt héten éppen arra figyelmeztetett, hogy a munkáltatóknak célszerű átalakítani a béren kívüli juttatások eddigi rendszerét annak érdekében, hogy 2010-ben se nőjenek a béreket terhelő költségek, valamint hogy ne csökkenjen a dolgozókat megillető cafeteriaelemek nettó értéke sem.

Az egyes juttatások alapos megválasztásán túl azonban érdemes alaposan odafigyelni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) napokban közzétett állásfoglalására is. Ebben ugyanis az alábbi mondat szerepel: ha a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni.

Vagyis: ha a munkáltató 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet, vagy „kultúrautalványt” biztosít a kollégák részére, a juttatásra akkor is a 2009. évi szabályok – vagyis többek között adómentesség – érvényesek, ha az utalványok felhasználására csak jövőre kerül sor. Fontos azonban, hogy az utalványok, csekkek, bérletek szétosztása igazolható módon még az idén megtörténjen – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. szja-szakértője. Hozzátette: ez különösen előnyös lehet a helyi utazási bérlet esetében, hiszen itt nincs limitálva az egy évben adható juttatás mértéke. A többi cafeteriaelemnél ügyelni kell arra, hogy a 2009-ben szétosztandó, de már 2010-re vonatkozó tételek az idei keretbe számítanak bele, és – adott esetben – felmerül a túllépés veszélye. Az APEH e témát körüljáró közleménye arra figyelmeztet: a 2010 januárjában szétosztott utalványok, bérletek akkor is adókötelesek, ha azok beszerzésére már 2009-ben sor került, és a juttatás a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik.

Ami a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést illeti: mivel az a járulékalaphoz kötődik, az adókötelezettségét a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésének dátuma szerint kell megállapítani. A pénztári hozzájárulások esetében pedig akkor is havi alapon történnek a jóváírások, ha az adott tételeket a munkáltató egy összegben utalja át. Ilyenkor is az adott hónapra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni a befizetések adókötelezettségét.

Jó hír ugyanakkor, hogy az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megállapítani. Vagyis a 2006. január 1-je előtt megkezdett képzések költsége nem számít bele az adóalapba, a 2009. február 1-je előtt megkezdett képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).