Áfaesetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Év eleje óta meditálunk már az általános forgalmi adóról szóló törvény megfogalmazásainak tartalmán. Különböző szakemberek hangoztatják saját értelmezésüket, véleményüket, de a várható bírságok tekintetében addig nem érezzük magunkat biztonságban, amíg az állami adóhatóság egy – egy témára vonatkozó tájékoztatója meg nem jelenik. Ezért arra gondoltam, mindenki számára hasznos lesz, ha megnézünk néhány gazdasági eseményt, hogyan viselkednek az általános forgalmi adó rendszerében.

Cégünk nyelvtanárt foglalkoztat…

Az általános forgalmi adó szempontjából nagyon nem mindegy, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatjuk azt a nyelvtanárt, aki dolgozóinkat továbbképzi.
Ha például azt szeretnénk, hogy egy új feladat ellátásához a megfelelő kifejezéseket ismerjék, és nem kívánjuk semmilyen államilag elismert újabb nyelvvizsga letételét, akkor köthetünk egy nyelvtanárral úgy is szerződést, hogy az ne tartozzon az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá. Ehhez ismernünk kell a törvény bevezető részét, ahol meghatározzák az adóalany, valamint a gazdasági tevékenység fogalmát. Az 5. §. (5) bekezdése azt mondja, hogy „nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.”
Tehát, ha úgy alkalmazunk cégünknél egy nyelvtanárt, hogy a vele kötött szerződésben egyértelműen meghatározzuk cégünk utasítási jogosultságát, nevezett eszközökkel való ellátását, munkabeosztását, akkor a nyelvtanár tevékenysége nem tartozik az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá. A részére történő kifizetést a személyi jellegű ráfordítások között számoljuk el, és nem az igénybe vett szolgáltatások között. Adó- és járulékterhei a bérelszámolás körébe tartoznak.
Tudniillik az áfa-alanyiság meghatározásához a gazdasági tevékenység körébe tartozónak minősít az áfa-törvény minden olyan tevékenységet, amelyet bevétel elérése érdekében üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeresen végeznek, feltéve, hogy a tevékenység folytatása független formában történik. Az előbbiekben leírt foglalkoztatás pedig nem független formában történik.

2008 előtt vásárolt és bérbe adott személygépkocsi értékesítése

Több olyan szabály van az új áfa-törvényben, melyeknél a régen történteket kell értelmezni az új előírások szerint. Konkrét eset volt, hogy egy korlátolt felelősségű társaság 2005. elején vásárolt egy drága személygépkocsit annak érdekében, hogy egy másik kft-nek – melynek nem volt ennyi pénze, és a tulajdonosok régi ismerősök voltak, – bérbe adja. Kiszámolták, kinek hogyan éri meg, és megkötötték az üzletet. Az egyik megvette az új autót egy cégtől, kifizette, majd bérbe adta határozatlan időre a másiknak bérleti díj ellenében, átruházva a fenntartási és karbantartási költségeket. A gépkocsi beszerzője az áfát nem vonta le, mert a sima bérbeadás nem továbbértékesítési cél.

Örömmel látták az új áfa-törvényben, hogy adómentesen lehet értékesíteni azt a terméket, amelynek előzetesen felszámított általános forgalmi adója nem levonható (87.§).
Köztudomású, hogy a gépjármű is egy olyan eszköz, amelynek értékcsökkenése nagyon gyors ütemű, ezért úgy döntöttek, hogy az eddig csak bérelt három éves autót megvenné a bérlő, egy mindkét fél által reálisnak tartott áron. Kérték a könyvelőt, hogy akkor most számlázzon, mégpedig áfa-mentesen. Szegény könyvelő húzta az időt és nem állította ki a számlát. Ma már azt mondom, – látván az adóhatóság tájékoztatóját – szerencsére. A könyvelő elmondta, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény hivatkozott paragrafusáról, annak hatályba léptető alkalmazásáról minden szakmai előadáson mást hallott. Volt olyan előadó aki azt mondta, hogy csak a 2008-ban történő beszerzéseket követően lehet alkalmazni, volt aki azt mondta, hogy a régiekre is, de legjobban az „tetszett” neki, amikor az előadó szabályosan elmenekült a kérdések elől az előadás megtartását követően januárban. És továbbra is megtagadta az adásvételről szóló számla kiállítását, – szerencsére a szerződés dátum nélküli volt, – számlázva tovább a bérleti díjat. A tulajdonosok dühösek voltak a könyvelőre.

Most viszont szerintem kaphat egy–két kézcsókot a könyvelő attól a vállalkozótól, akinek nem keletkezett az adómentes értékesítése miatt adóhiánya. Ugyanis megjelent az adóhatóság tájékoztatója erről a kérdésről, amely szerint ilyenkor nem lehet adómentesen értékesíteni a régi autót. A fő ok az, hogy a helyzetet a jelenlegi szabályokhoz kell viszonyítani, és most a bérbeadásra vásárolt személygépkocsi áfája levonható.

Magyarázat a szakembereknek:
A 87. § „b” pontja azt mondja, hogy „mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. §. szerint nem vonható le.” Márpedig, ha megnézzük ezt a két törvényhelyet, akkor azt találjuk a 124. § (1) bekezdésének „d” pontjában, hogy a személygépkocsi előzetesen felszámított adója nem vonható le. Ugyanakkor a 125. § (2) bekezdésének „b” pontja feloldja ezt a tiltást a következő szöveggel: „Az áfa levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan, egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja.”

E kacifántos ide–oda visszautaló szabályozás szerint, most 2008-ban, ha azért vásárolok személygépkocsit, hogy azt bérbe adjam, és ezt igazoltan meg is teszem, akkor a beszerzéskor az autó áfáját levonhatom. Ha viszont az adót levonhatom, akkor majd nem adhatom el adómentesen. Most tehát ez a szabály. És hiába nem vonhattam le az adót 2005-ben, az már nem érdekes. Most már csak adókötelesen értékesíthetem. Annyi kedvezményem van ebben a helyzetben – az APEH álláspontja szerint, hogy alkalmazhatom.
Mivel jelen esetben az autó a vállalkozási tevékenység során hasznosított tárgyi eszköz volt, ezért értékesítéskor alkalmazható az ún. megfigyelési perióduson belül az előzetesen felszámított áfa arányosított levonása.

A 136.§. (1) bekezdése szerint ugyanis abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná. (2008-ban pedig jogosítja az előbbiek szerint.) Szerencsére a 60 hónapos, azaz 5 éves megfigyelési periódus nem változott.

Vigyázat! Ha bármikor úgy vásároltunk személygépkocsit, hogy ténylegesen nem volt előzetesen felszámított áthárított adója, – mert magánszemélytől vettük, vagy különbözeti adózást alkalmazó adóalanytól szereztük be, – akkor soha nem adható el áfa-mentesen a gépkocsi, bármire is használtuk. Ezek adókötelesen értékesíthetők.

Fuvarozó vevőjének gyűjtőszámlát állít ki

A fuvarozó könyvelője nagyon megörült, hogy ettől az évtől kezdődően lehetőség van az ún. gyűjtőszámla kibocsátására. Írtak egy rövid megállapodást a vállalkozóval azon vevőknek, akiknek nagyon gyakran szállít a fuvaros. A vevők aláírták a megállapodást, és a rendszeres vevőknek ezentúl így számláztak. Az egyik vevőnél áfa-ellenőrzésre került sor az adó visszaigénylése miatt, akit jóindulatúan figyelmeztettek, hogy a befogadott gyűjtőszámlák nem teljesen szabályosak és legközelebb már kifogásolni fogják őket. Köszönjük a jóindulatot, hogy büntetésre nem került sor, de a gyűjtőszámlára vonatkozóan is csak lassacskán derül ki az összes követelmény.

A konkrét példában hibásnak találta az adóhatóság, hogy a gyűjtőszámla teljesítési időpont rovatában az a két dátum szerepelt, amely időintervallum közötti értékesítések szerepeltek a számlán. Az írásbeli megállapodásban pedig nem szerepelt, hogy egy hónapon belül többször – konkrétan hetente – kerül sor gyűjtőszámla kibocsátására.

Hangsúlyozom, hogy a gyűjtőszámla kibocsátásának kötelezettsége, – ha már megállapodtunk az alkalmazásáról, – a számlakibocsátó áfa-bevallási időszakához kapcsolódik.
Az áfa-törvény 164.§-ának (1) bekezdése értelmében, ha az adóalany
a) a teljesítés napján egyidejűleg, (vagyis ugyanazon a napon többször) illetve
b) a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban (az áfa fizetésére kötelezett bevallási időszakában)
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámlát) bocsát ki.
A gyűjtőszámla – amely csak egy számlázási módszer, – alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a felek ebben előzetesen megállapodjanak. Nagyon szépen kérem, ne írják le azt, hogy a törvény szövege szerint nem szükséges az írásbeli megállapodás, – egyébként így van, – mert hogyan tudom akkor bizonyítani, hogy miben állapodtunk meg? Jelen példánkban hetente kerül sor a számla kibocsátására, amely annak a hétnek a teljesítéseit sorolja fel.

A gyűjtőszámla kibocsátásáról az adófizetésre kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-bevallási időszak utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell gondoskodni.

Az adóhivatali tájékoztatóban azt írják, hogy ez a számlázási módszer csak a bizonylat kiállítását „tolja el” időben. Lehet, hogy a felek már ki is fizették ezeket a szállításokat és elszámoltak már a teljesítésekről. Tessék mondani ki az ma Magyarországon, aki számla nélkül „elszámol és fizet”. A pénzeszköz csökkenését hogyan könyvelem? Nyissak egy újabb technikai számlát?

Tehát a gyűjtőszámlás módszer alkalmazásának jellemzői a következők:

1.Előzetes írásbeli megállapodás a számlázás gyakoriságáról, a bevallási időszak utolsó napjáról, valamint arról, hogy ha az adott bevallási időszakban nem volt teljesítés, akkor azt hogyan jelölik.

2.A gyűjtőszámlán a teljesítési időpont rovatban nincs dátum, mert magának a számlának nincs önálló teljesítési időpontja.

3. A megállapodott időszakban teljesített értékesítések teljesítési időpontjai (több) „a számlán belül”, például a megnevezés részben szerepelnek, mert ez egy tételes felsorolás az értékesítésekről, adóalappal, adómértékkel.

A gyűjtőszámlán a kibocsátás (kiállítás) dátuma szerepel, és ha kívánják, akkor a fizetési határidő.

Kovácsné Álmosdy Judit

Forrás: Adóparadicsom Magazin



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A lakosság többsége bízik a biztosítókban

A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont, a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke pedig 80,8 pont a 100 fokú skálán – közölte az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérését a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).